Szardínia királyainak listája

Szardínia első megkoronázott királya (Rex Sardiniae) Arboreai II. Barisone judex (szó szerint bíró, de szárd használatban helyi király) volt (1146–1186), akit Barbarossa Frigyes német-római császár iktatott be 1164-ben, de már a következő évben arra kényszerült, hogy a döntést visszavonja, és Szardíniát a Pisai Érsekségnek adja. Barisone király (judex) utódai (Arboreai I. Hugó és I. Péter) továbbra is viselték az immár jelentőség nélküli királyi címet. II. Frigyes német-római császár fiát, Szardíniai Enzót is királlyá avatták, de királyi címét sohasem tudta örökletessé tenni.

Szardínia és Korzika Királyságát (Royaume de Sardaigne et de Corse) VIII. Bonifác pápa alapította meg 1297. április 4-én, hogy feloldja az Anjou grófi ház és a Barcelonai-ház (az aragóniai királyi ház) között keletkezett ellenségességet, amely a Szicíliai Királyság birtoklása körül robbant ki, a hírhedtté vált „szicíliai vecsernye” eseményei nyomán. Ezt a királyságot a pápa kárpótlásként hozta létre, és trónját elsőként II. (Igazságos) Jakabnak, Aragónia királyának ítélte oda.

• 1297–1327: I. (Igazságos) Jakab.
• 1327–1336: I. Alfonz;
• 1336–1387: I. (Szertartásos) Péter.
• 1387–1396: I. (Vadász) János.
• 1396–1410: I. (Emberséges) Márton.
• 1412–1416: I. (Antequerai) Ferdinánd.
• 1416–1458: II. (Nagylelkű) Alfonz;
• 1458–1479: II. (Hitetlen) János;
• 1479–1516: II. (Katolikus) Ferdinánd;
• 1516–1555: I. (Őrült) Johanna.

1556-ban, amikor V. Károly német-római császár felosztotta a birodalmát, Szardíniát a spanyol királyok birtokába adta.

• 1516–1556: I. (Habsburg) Károly német-római császár (anyjával társuralkodó).
• 1556–1598: I. Fülöp, II. Fülöp néven spanyol király.
• 1598–1621: II. Fülöp, III. Fülöp néven spanyol király.
• 1621–1665: III. Fülöp, IV. Fülöp néven spanyol király.
• 1665–1700: II. Károly spanyol király.
• 1700–1708: IV. Fülöp, V. Fülöp néven spanyol király, XIV. Lajos francia király unokája (a spanyol Bourbonok capetingi ágából).

• 1708–1711: I. József német-római császár, magyar és cseh király.
• 1711–1720: III. Károly, VI. Károly néven német-római császár, III. Károly néven magyar, II. Károly néven cseh király.

1713-ban az utrechti békeszerződés révén Szicília a Savoyai-ház birtokába került, akik felvették szicíliai királyi címet. 1718-ban Savoyai II. Viktor Amadé herceget a Spanyol Királyság lemondatta Szicília trónjáról, cserébe 1720-ban a Habsburg Birodalom a Savoyai hercegi ház tagjait Szardínia királyainak ismerte el. Az új uralkodók székhelye a piemonti Torinó lett, Szardínia társkirálysággá vált Cagliari fővárossal, ahol csak a napóleoni háborúk idején tartották udvartartásukat a szigetország királyai, amikor Piemontot elfoglalták a franciák. Erről az időszakról tanúskodnak a Savoyai-ház tagjainak születései, akik kivételesen Cagliariban látták meg a napvilágot, mint pl. Savoyai Mária Krisztina szárd királyi hercegnő, aki II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király felesége lett. A Savoya-ház uralkodóinak teljes és hivatalos címe: Szardínia, Ciprus, Jeruzsálem és Örményország királya, Savoya és Monferrato hercege, Piemont fejedelme volt, de egyszerűsítve a Szárd–Piemonti Királyság uralkodójaként jelölték őket. Ennek uralkodói:

• 1720–1730: II. Viktor Amadé szárd–piemonti király, Savoya hercege).
• 1730–1773: III. Károly Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1773–1796: III. Viktor Amadé szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1796–1802: IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1802–1821: I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1821–1831: Károly Félix szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1831–1849: Károly Albert szárd–piemonti király, Savoya hercege.
• 1849–1861: II. Viktor Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege, 1861-től az első olasz király, ugyanezen a néven.
• 1860-tól Szardínia és Piemont az egyesített Olasz Királyság részévé vált, Savoya a Francia Császársághoz került (cserébe a III. Napóleon által elfoglalt Lombardiáért).