Nitrogén-monoxid
Nitrogén-monoxid
Nitrogén-monoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10102-43-9
PubChem 145068
ChemSpider 127983
EINECS-szám 233-271-0
DrugBank DB00435
KEGG D00074
ChEBI 16480
RTECS szám QX0525000
ATC kód R07AX01
Gyógyszer szabadnév nitric oxide
Gyógyszerkönyvi név Nitrogenii oxidum
InChIKey MWUXSHHQAYIFBG-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 3587257
Gmelin 451
UNII 31C4KY9ESH
UN-szám 1660
ChEMBL CHEMBL1200689
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet NO
Moláris tömeg 30,0061 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1,3 g·cm−3 (folyadék)
1,34 g·dm−3 (gáz)
Olvadáspont −163,6 °C (109,6 K)
Forráspont −151,7 °C (121,4 K)
Veszélyek
EU osztályozás Égést tápláló (O),
Nagyon mérgező (T+),
Maró (C)
NFPA 704
dinitrogén-trioxid
nitrogén-dioxid
dinitrogén-tetroxid
dinitrogén-pentoxid Rokon vegyületek ammónium-nitrát Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A nitrogén-monoxid színtelen, vízben rosszul oldódó gáz, szervetlen vegyület. Folyékony halmazállapotban színtelen, melyet sok helyen tévesen kék színűnek említenek. Az esetleges kék színt a nyomokban jelenlevő dinitrogén-trioxidtól kapja, szilárd halmazállapotban színtelen. Párosítatlan elektront tartalmaz, ezért paramágneses tulajdonságú.
Kémiai tulajdonságai
Közönséges hőmérsékleten a levegő oxigénjével azonnal vörösbarna színű nitrogén-dioxid keletkezik belőle. Párosítatlan elektront tartalmaz.
Telítetlen vegyület, emiatt a reakciókészsége nagy. Klór hatására nitrozil-kloriddá alakul:
Ha oxigén jelenlétében tömény kénsavban nyeletik el, nitrozil-kénsav képződik.
Előfordulása
A természetben villámcsapások hatására a nitrogén reakcióba lép az oxigénnel, és nitrogén-monoxid keletkezik. Ezt azonban a légkör oxigénje nitrogén-dioxiddá oxidálja. A nitrogén-dioxid víz hatására salétromossavvá és salétromsavvá alakul. Ezért nagy viharok alkalmával kis mennyiségű salétromossav és salétromsav is kerül a levegőbe és az esővízbe.
Előállítása
Előállítása történhet kb. 30%-os töménységű salétromsav és fémréz reakciójával, vagy ammóniagáz oxidációjával 700 °C körüli hőmérsékleten.
Élettani szerepe
Az emlősök testében fontos neurotranszmitter. A baktériumok, a növények, gombák és állatok sejtjeiben is keletkezhet, fontos szabályozó szereppel rendelkezik olyan folyamatokban mint pl. antibiotikum-rezisztencia kialakulása, ATP-termelés és sejtlégzés, apoptózis, fotoszintézis, fagocitózis, sejtmozgás; mikorrhiza-növény szimbiózis illetve gomba-alga szimbiózis létrejötte.
