Dinitrogén-oxid
IUPAC-név dinitrogén-monoxid
Más nevek Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10024-97-2
PubChem 948
ChemSpider 923
EINECS-szám 233-032-0
DrugBank DB06690
KEGG D00102
ChEBI 17045
RTECS szám QX1350000
ATC kód N01AX13
InChIKey GQPLMRYTRLFLPF-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 8137358
Gmelin 2153410
UNII K50XQU1029
ChEMBL CHEMBL1234579
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O
Moláris tömeg 44,0128 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1222,8 kg m−3 (folyadék)
1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont −90,86 °C (182,29 K)
Forráspont −88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,166
Veszélyek
EU osztályozás Oxidatív (O)
NFPA 704
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid Rokon vegyületek Ammónium-nitrát Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid üvegházhatású gáz. A szén-dioxid és a metán után a legjelentősebb üvegházhatású gáz, ami növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.
Kémiai tulajdonságai
Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.
Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.
Élettani hatása
Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)
Előállítása
Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.
Felhasználása
Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.
