M1 (televízióadó)

Kísérleti adások

A rádiós műsorszórás folyamatos bővítései és fejlesztései mellett az 1950-es évekre megjelent az igény a nyugaton terjedőben lévő televízióadók meghonosítására. Az első próbaadást a Gyáli úti postakísérleti állomásról sugározták 1953. december 15-én. A második próbaadás 1954. január 20. – 1955. február 22. között a Szabadság hegyen, az egykori Hargita szálló melletti a Magyar Posta Kísérleti Intézet ideiglenes tornyáról történt. 1956-1958 között pedig megépült az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony. A teljes ország lefedéséhez azonban újabb adók kiépítésére volt szükség, így létrehozták a gerincadó-hálózatot, és átjátszóállomásokat építettek országszerte.

Indulás

1957. február 23-án kezdte meg tényleges működését, ám hivatalosan a május 1-jei, a munka ünnepe tiszteletére rendezett ünnepség közvetítésével kezdte meg működését. A rendszeres tévéadás csak 1958-tól indult, addig csak tesztüzemben működtek az adótornyok.

Első másfél évtizedében a Magyar Televízió egyetlen és az országos kereskedelmi televíziók 1997-es megjelenéséig az ország legnézettebb csatornája volt. Idővel itt közvetítették a híreket, sportműsorokat, filmeket, szórakoztató műsorokat, vígjátékokat, drámákat, tévéjátékokat, drámákat és színházi közvetítéseket.

A televízió kezdeti korszakában a hírműsort (TV Híradó) és a sporthíradót (Telesport) kezdték el sugározni, utóbbit 1958-tól.

A magyar televíziózás kezdetétől színházi előadásokat mutattak be illetve rögzítés híján élőben sugározták a tv-játékokat. Az első bemutatott tévéjáték a Tanya a viharban volt 1958. március 21-én, amelynek írója Dobozi Imre, rendezője Katkics Ilona volt. A második tévédráma a Gyárfás Miklós által írt Papucs című vígjáték május 3-án, a harmadik pedig Vacsora a Hotel Germániában címmel került a képernyőre 1958. június 29-én (forgatókönyvíró: Gárdos Miklós, rendező: Mihályfi Imre).

1960-as évek

1962-ben indult el Parabola címmel eredetileg külpolitikai bulvárműsor, kezdetben Varga Józseffel. A Delta tudományos magazinműsor 1964-tól, a Kékfény rendőrségi magazin egy évvel később indult el a tévében. 1968-ban indult el az interaktív beszélgetős –, az akkori politikai légkörhöz igazodó – vitaműsornak szánt tévéműsor, a Fórum.

A műsorsugárzás gyakorisága heti két nappal indult, amely 1960-ra heti öt, 1968-től heti hat napra nőtt. Ez az adássugárzási rendszer majd 30 évig maradt meg.

A kádári enyhülés jeleként a televízióban a civilek is megmutathatták magukat. Ennek egyik első sikeres példája a Ki mit tud? (1962–1996) tehetségkutató műsor volt. Ennek sikerén felbuzdulva rendeztek további vetélkedőket (pld.: Ki miben tudós?, Ki minek a mestere?, Riporter kerestetik). A tehetségkutató mellett a másik népszerű műsor az 1966-tól indított Táncdalfesztivál volt (ennek "népzenei változata" volt a Röpülj, páva!).

Már kezdetektől próbálkoztak tévéfilmek készítésével, több-kevesebb sikerrel. 1962-től kezdve a televízió majd három évtizeden keresztül a MAFILM-mel számos közös tévéfilmet készített, kezdve az újra megrendezett Vacsora a Hotel Germániában tévéfilmmel.

A tévésorozatok közül A Tenkes kapitánya (1964) volt az első produkció, amely heti sorozatnak volt tekinthető. Emellett elsőként olyan irodalmi adaptációk kerültek képernyőre, mint a Tüskevár (1967) vagy a Kincskereső kisködmön (1968).

A sorozatok egy része az akkori politikai korszakra jellemző politika üzenetet/hangulatot is továbbított a néző felé. Ezek egy része történelmi sorozatok voltak, amelyek a Tanácsköztársaságról (Én, Prenn Ferenc (1969)), II. vh-s partizánokról (Honfoglalás (1963), Oly korban éltünk… (1967), Budapesten harcoltak (1969)), éppen mindkettőről szóltak (Bors (1969–1972)) vagy hidegháborús politikai krimik voltak (A százegyedik szenátor (1967), Az Aranykesztyű lovagjai (1968)).

Gyerekek számára volt az Iskolatelevízió (1963–86). 1963-ban alkották meg az esti gyerekmesét felvezető bejátszásokat benne az ikonikus TV Macival. Zenés–bábos-rajzos összeállítású gyerekműsor is készült számukra Zsebtévé címmel (1965–).

A közmédia sokáig kizárólagosan közvetítette a nyári és téli olimpiát. Az 1960-as római olimpiai játékoktól kezdődően élőben közvetítették az eseményeket. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen (a Tokió–Alaszka–Északi-sark–Hamburg útvonalon), részben – akkor először – a Telstar műhold révén jutottak el a 2,7 millió tévénézőhöz. 1968-ban a mexikói olimpiáról már 48 órányi közvetítést láthattak a magyar nézők.

Az első színes tévéadásra 1969-ben került sor.

1970-es évek

Először 1970-tól sugározták, majd a tévécsatorna később vissza-visszatérő műsora lett a tévé archívumos műsorokból válogató Önök kérték. 1971-ben új hírműsor indult el A Hét címmel, amely több mint három évtizedig a csatorna meghatározó heti hírmagazin műsora volt.

A tévéfilmek és tévésorozatok egyre nagyobb számban készültek, jellemzően irodalmi adaptációk: többek között Rózsa Sándor (1971), A fekete város (1972) és az Abigél (1978). Bár voltak továbbra is bűnüldöző szervekről alkotások, ezek egy része 60-as évekhez képes már könnyebb műfajúak voltak, lásd a szatirikus Egy óra múlva itt vagyok... (1973–1975) és a nyomozókutyás Kántor (1976) sorozatot. Ebben az időszakban kerültek bemutatásra a kritikusok által lehúzott – és a közönség által sem pozitív fogadtatásra talált – Rajnai András rendezte Televíziós mesék.

A televízió idővel több, nagy költségvetésű nemzetközi koprodukcióban vett részt: például a csehszlovák-magyar Vivát, Benyovszky! (1975) történelmi sorozatban vagy olyan nyugat–európai koprodukciókban, mint a Hungária kávéház (1976), Sztrogoff Mihály (1977) és Sándor Mátyás (1980).

Jelentős zenei műsor volt a zenés darabokat felvonultató Zenés TV Színház és a korabeli zenés videó-klippes összeállítású Egymillió fontos hangjegy. A szórakoztató varieté műsor próbálkozás volt a Televarieté showműsor, de később számos nagyszabású műsort rendeztek az MTV színes technikával elsőként felszerelt IV–es stúdiójában. Közvetítették az Intervíziótól átvett NDK-beli Zenés ajándékkosárt is, amelyben magyar zenei előadók is feltűntek.

A Parabola műsor 1975-től Varga József után az újságíró – és a műsor egyik írója – Árkus József műsorvezetési időszaka alatt érte el a belpolitikai szatirikus korszakát.

Gyerekműsorok esetében a Pannónia Filmstúdióban készültek olyan meghatározó produkciók, mint a Mirr-Murr kandúr kalandjai (1972–1975), Mekk Elek, az ezermester (1974–75) bábfilmsorozatok és olyan animációs sorozatok, mint Kukori és Kotkoda (1970–72), Frakk, a macskák réme (1972–1988), Vízipók-csodapók (1974–1985), Kérem a következőt! (1975–86), Mikrobi (1976) vagy A kockásfülű nyúl (1977–1979).

Olyan ifjúsági produkciók kerültek képernyőre, mint a Cimbora kulturális magazinműsor (1973-tól) vagy Keménykalap és krumpliorr (1974) minisorozat.

1980-as évek

A 80-as években tovább bővítették az adóhálózatot. 1980-ban indult el a Panoráma külpolitikai műsor és a Stúdió kulturális magazin. Utóbbi – a botrányos indulása után egyrészt az újfajta vizuális megjelenítés miatt, másrészt többnyire olyan alkotókkal dolgoztak és szólaltattak meg, akik inkább a „tűrt” kategóriába estek – a 80-as évek meghatározó kulturális heti magazinjává vált. Ekkor kezdték el sugározni az Ablak szolgáltatói magazint (1981–2009).

Új irodalmi adaptációs minisorozatok közül nevezetesek voltak: Mint oldott kéve (1983), Özvegy és a lánya (1984), Különös házasság (1984) és A falu jegyzője (1986). Folytatódtak a magyar részvételű nemzetközi koprodukciók, nagy részük a klasszikus zenészek életét dolgozták fel: Hegedűs D. Géza és Darvas Iván főszereplésével a 16 részes NSZK–olasz Liszt Ferenc (1982), a brit Wagner (1983), az NDK-s Johann Sebastian Bach (1985) és a francia–szovjet–kanadai Berlioz élete (1986). Szintén koprodukcióban valósult meg a kamionosokról szóló T.I.R. (1988) kalandsorozat is.

Saját gyártású történelmi sorozatai között volt a Petőfi (1981), a Széchenyi napjai (1985) és a Kémeri (1985), a kortárs sorozatok közül pedig a Linda (1984–1990), Nyolc évszak (1987) valamint a kéthetente jelentkező Szomszédok (1987-1999) családi drámasorozat, amely az egyik legnézettebb tv-sorozata volt a csatornának az országos kereskedelmi tv csatornák megjelenéséig. 1980-ban került bemutatásra az MTV egyik legnépszerűbb televíziós filmje az Indul a bakterház.

1981-ben indultak el olyan szórakoztató műsorok, mint az Antal Imre vezette Szeszélyes évszakok (1981–2004) és a Vidám Színpadi színészekkel szkeccsjeleneteket és bohózatokat bemutató Telepódium (1981–86). Az újraindított Egymillió fontos hangjegy mellett elindították a Pulzus és a Zenebutik zenei hírmagazinokat.

Olyan népszerű kvízműsorok kerültek képernyőre, mint a Rózsa György vezette Kapcsoltam (az első adásokat még Vitray Tamás vezette) és a Leg…leg…leg… (1983–1999), az Egri János által indult Elmebajnokság, és Vágó Istvánnal a Van benne valami (1987–1993) című barkochba műsor.

Gyerekműsorok között a bábsorozatok közül jelentős volt az újraindított Futrinka utca (1980) és a Misi mókus kalandjai (1982) és a számos országban értékesített Süsü, a sárkány 1977-es bábfilm és sorozata (1981–1984), amely megjelenítésében megújította a bábfilm műfaját. Televíziós kívánságműsorként indult el a gyerekek számára a Három kívánság (1985–1999) műsor Dévényi Tibor műsorvezetésével.

Folytatódtak a Pannónia Filmstúdió által készült új produkciók. Az animációs mesék közül meghatározó volt a Magyar népmesék (1980–2012), a Varjúdombi mesék (1980), a Pom Pom meséi (1980–1984), a Mesék Mátyás királyról (1984). A Vuk sorozat (1981) év végén bemutatott moziváltozatát több mint 2 millió ember nézte meg. Ugyancsak újdonságok voltak a Cakó Ferenc gyurmafigurás sorozatai is: a Zénó és a Sebaj Tóbiás (mindkettő 1985–1988).

Egészen 1988-ig hétfőnként adásszünet volt. Ez alól kivételek voltak az ünnepnapok és olyan országos érdeklődést kiváltó események közvetítése, mint például 1980-ban a szovjet űrhajó felbocsátása Farkas Bertalannal a fedélzetén, labdarúgó-Európa-bajnokság és a világbajnokság vagy éppen az Olimpiai játékok. Ezt oldották fel 1989 januárjától, innentől kezdve már a hét minden napján volt tévéadás.

1990-es évek

A rendszerváltás előtti és az követő évek a televíziós csatornára ható politikai nyomásgyakorlásról szólt, elsősorban a hírszolgáltatására (ez később „Médiaháborúként” lett ismert). Bár a televíziót próbálták stabil gazdasági alapokra átszervezni, de az intézményen belüli harcok, a folyamatosan változó vezetőség és az állandó politikai beleavatkozás miatt nem tudott megvalósulni.

A televízióban megjelentek a rendszerrel szemben korábban elhallgatott, kritikus hangok, amelyeket a 1990-es országgyűlési választások utáni kormány idővel kevésbé tolerált. Ennek egyik jelensége volt a kormánnyal szimpatizáló Híradóval párhuzamosan a második számú csatornán rövid ideig futó, kormánnyal szemben kritikus Egyenleg hírműsor sugárzása.

Az évtized első felében még monopolhelyzetben lévő csatornára jellemző volt a felelőtlen gazdálkodás. Késtek a kifizetések, emiatt sokszor barter megállapodásoknak köszönhetően kerültek képernyőre tévéműsorok: a televízió a sugárzott műsorért cserébe a másik fél fix reklámidőt kapott a reklámblokkban. Ilyen volt pld a Nap-kelte (1989–2009) reggeli közéleti magazinműsor.

Új beszélgetős műsorai között volt a Desszert (1994–98) Kepes Andrással valamint a Lehetetlen (1994–1998) és a Rögtön!/Rögtön jövök! (1999–2000) Vámos Miklóssal. Utóbbi félig interjú, félig improvizatív műsor volt két meghívott vendéggel. 1996-ban indult el Frei Tamás Dosszié című műsora

Ebben az évtizedben csatlakoztak el olyan EBU-s események közvetítéséhez, mint a Játék határok nélkül vagy az Eurovíziós Dalfesztivál. Újabb szórakoztató műsorai között volt az Uborka (1991-2001) és a Vastyúk is talál szeget (1991-1996). Olyan nagyszabású show-műsorok indultak el, mint a Friderikusz-show (1992-1997) vagy a Top-show (1992-1998).

Jellemző lett – a reklámokat korlátozó médiatörvény híján – a csatorna műsoraiban sokszor túlzó termékelhelyezés.

Az ekkor bemutatásra került szkriptelt sorozatai között volt például a még rendszerváltás előtt leforgott Angyalbőrben (1990), a Julianus barát (1991) minisorozat, a Família Kft. (1991-1999), a Kisváros (1993-2001), a Patika (1994) és A Szórád-ház (1997).

Újabb kvízműsorai között volt a Kerékbár (1989-93), Kérdezz! Felelek (1991-1997), Szerencsekerék (1993-1997), Mindent vagy semmit! (1993-1997), Zsákbamacska (1994-1995) és a Telemázli (1996-2000).

Gyerekműsorok között volt a gyurmaanimációs Krisztoforó (1990–1996), az Égből pottyant mesék (1991-től) és a bábos Süni és barátai (1995-1996). Ifjúsági adások között volt a Kölyökidő (1989-1997), valamint az Éretlenek (1995-1996) és az Űrgammák (1995-98) drámasorozatok.

Nagy vízválasztó volt csatorna életében a két országos kereskedelmi tévé megjelenése 1997 őszén, amely hatására a csatorna nézettsége pár év alatt hatalmasat zuhant. Ezzel párhuzamosan a reklámbevétele is, mivel az intézmény költségvetésének közel felét a hirdetések tették ki.

Nézettebb műsoraik nagy része a rivális országos kereskedelmi tévéken folytatódtak tovább. Egyre inkább jellemző lett a folyamatos pénzhiány és a kifizetések elmaradása (az 1998-ban indult Esti Showder esti talk-show a következő évben már a kereskedelmi televízióban folytatódott tovább). A szórakoztató műsoraikat próbálták megújítani, például az ötöslottó-sorsolás köré szervezett Lottóshow-val.

A csatorna reggeli Napkelte műsora 1999–2002 között más csatornákon volt, mivel az akkori kormányzat hatására a televízió megszüntette a műsor szerződését. Helyére addig a Ma reggel reggeli magazinműsor került.

Az 1990-es évek második felétől a Magyar Televízió egyre jobban rászorult a külső állami támogatásokra (pld ORTT, MMKK, NKA és OKM-pályázatok) és ezekre támaszkodott a tévéfilmek gyártásakor.

Külföldi (90-es évektől elsősorban amerikai) sorozatokat is sugároztak, de a pénzügyi nehézségek és az országos kereskedelmi csatornák megjelenése után elestek a nagy amerikai stúdiók televíziós szerződéseitől.

2000-es évek

A sportközvetítések közül a Labdarúgó-Európa-bajnokság és világbajnokság a köztelevíziónak mindig garantáltan nagy nézettséget jelentett. Azonban a 2000-es években az állandó költségvetési problémák miatt a köztévé a közvetítés jogdíjait nem tudta kigazdálkodni, így két nagy futballesemény is (a 2004-es labdarúgó-Európa-bajnokság és a 2006-os labdarúgó-világbajnokság) egy országos kereskedelmi adón (RTL Klub) került sugárzásra.

2010-es évek

A 2010-es évektől kezdve lehetővé vált a Médiatanács tv-filmgyártási pályázata (Fehér György-pályázat), ahol a tévéfilmes produkciók költségvetésének legnagyobb részét ez a pályázati támogatás adta.

2011-től a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) médiaprogramjai közé tartozott. Az európai produkciók (például Rex felügyelő, Charly – Majom a családban, A hegyi doktor – Újra rendel, Római helyszínelők, Párizsi helyszínelők) mellett a 2010-es évektől újabb tévés szerződéseket is tudtak kötni (pl. Disney), amelyek keretében újabb amerikai sorozatpremierek is műsorra kerültek (például Bosszú, Egyszer volt, hol nem volt, Szívek doktora, Elcserélt lányok).

A csatornát 2015. március 15-én hírcsatornává alakították át. Korábbi műsorai ezt követően a Dunára kerültek át, amely ettől az időponttól nemzeti főadóként működik.

A televíziócsatornát a rendszerváltást követően, különösen 2010 után, több hazai és nemzetközi szervezet is kormánypárti elfogultsággal jellemezte, a kormánypárt egyik propagandaadójának tartotta. A 2019 novemberében Magyarországon vizsgálódó nemzetközi sajtószabadság-misszió – amelyben az Európai Újságírók Szövetsége (EFJ) is részt vett – jelentése szerint a magyar közszolgálati média hírszolgáltatása nem volt kiegyensúlyozott, az ellenzéki politikusok és álláspontjaik pedig jellemzően hiányoztak a tudósításokból, vagy negatív megvilágításban jelentek meg. A jelentés az MTVA működésének és finanszírozásának átláthatóságát is kifogásolta, továbbá megállapította, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás tényleges működtetése olyan szervezeti konstrukcióban történt, amelyre nem vonatkozott a közszolgálati médiaszolgáltatásokról szóló törvény. A misszió következtetése szerint a közszolgálati média állami médiává alakult át, és a kormányzati kommunikációt támogató szerepet töltött be.

Műsorkínálatát nagyrészt a nap folyamán sugárzott híradók és és időjárás-jelentések, valamint országgyűlési közvetítések, sajtótájékoztatók és különböző napi, illetve heti magazinműsorok alkották.

2015 szeptemberében indult a csatorna 20 perces vitaműsora, a Szemtől szembe, amelynek első adását szeptember 28-án sugározták.

2020-as évek

2022 januárjában indult el a csatorna első politikai-közéleti beszélgetős műsora, a 48 perc – Házigazda: Lánczi Tamás, amelynek műsorvezetője Lánczi Tamás volt. 2025 szeptemberétől, Lánczi távozását követően Törőcsik Zsolt vette át a műsor vezetését.

Az M1 és a teljes közmédia működésében a 2026-os választás hozott gyökeres változást. Miután a választáson győztes Tisza Párt átvette a kormányzást, azonnali és strukturális intézkedések kezdődtek a közszolgálati média átalakítására és véget ért a „kézi vezérlése”.

2026. július 7-én 16 órakor leállították a közmédia hírszolgáltatását, amely az M1 televíziós csatornát, a hirado.hu weboldalt és a Kossuth Rádiót is érintette. A Kossuth Rádió frekvenciáján ezt követően a Bartók Rádió műsora volt hallható.

Aznap este 19:56-kor, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára utalva, új formában indult újra az adás. A műsorfolyamot A tanú, majd a Megáll az idő című magyar filmek vetítése nyitotta. A továbbiakban a csatorna műsorát további magyar filmek alkották, hírszolgáltatás nélkül. 2026. július 10-étől a filmek mellett magyar sorozatok is megjelentek a csatorna műsorán.

2026. augusztus 19-én a közmédia bejelentette, hogy augusztus 20-án újraindul a csatorna hírszolgáltatása. A csatorna fő profilja továbbra is az M3 csatornáról ismert múltidézés, klasszikus magyar filmek, sorozatok és válogatásműsorok sugárzásával. A Híradó augusztus 20-án négy alkalommal, 06:00-kor, 12:00-kor, 19:30-kor és 22:00-kor jelentkezett, augusztus 21-étől pedig naponta kétszer, 12:00-kor és 19:30-kor. A Nemzeti Sporthíradó műsor ismét a korábbi, ikonikus TeleSport nevet viseli.

Műsorok az átmeneti időszakban:

Korábbi magazinműsorok

A hírcsatorna korábbi műsorvezetői

A Magyar Televízió évtizedekig tartó monopóliuma miatt az M1 Magyarország első számú tévécsatornája volt (az 1974-ben indult második csatorna a '90-es évekig csupán ismétlőadónak számított, az ugyanekkor indult Duna Televízió pedig csak műholdon és kábelszolgáltatóknál volt elérhető).

A rendszerváltás után folyamatos pénzhiánnyal és állandó vezetői személycserékkel küzdő intézmény nem volt képes felvenni a versenyt az újonnan belépő országos kereskedelmi televíziókkal és a megjelenésüket követő három éven belül elveszítette a nézettségének jelentős részét, csupán a nemzetközi futballtornák (futball Eb és Vb) és a nyári olimpiai közvetítések idejére nőtt meg a csatorna nézettsége.

Némi emelkedés volt tapasztalható a 2010-es évek elején (részben köszönhetően a hétköznap esti főműsoridőt felvezető Maradj talpon! műsornak), de a 2015-ös összevonás, továbbá a műsorstruktúra átalakítása – 2015. március 15-től történt hírcsatornává válása – jelentős nézettségcsökkenést eredményezett.

Ezután nézettségben műsorai már nem kerültek be az első tíz magyarországi műsor közé, bár maga a csatorna továbbra is a legnézettebb tíz magyarországi tévéadó között van. A hasonló tematikájú hír–háttér–politikai tematikával foglalkozó adók közül az M1 második helyezett az ATV után és az 1–2%-os nézettségű Hír TV előtt (utóbbiaknál szórakoztató műsorokat illetve magyar filmeket is sugároznak főműsoridőben). Az MTVA rendszeresen kozmetikázza a nézettségi adatait, ezt bírósági ítélet is megerősítette.

• Egészen 1979-ig a Magyar Televízió kezdeti inzertjéből alakult ki az akkori 1-es műsor logója, amelyben egy hidat és a Dunát jelképező animáció után jelenik meg az MTV betűk hátterében a Parlament.
• 1979-ben debütált a csíkozott számos MTV1-embléma. A leghíresebb, talpas betűkből és tévéképernyő alakú keretből álló MTV logó díszítette a televízió Szabadság téri székházát is, egészen az MTV 2009-es kiköltözéséig.
• 1989. január 2-án kapott az akkor TV1-re és TV2-re (az azonos nevű kereskedelmi csatorna 1997-ig nem létezett) átnevezett két tévé egymástól különálló arculatot. A TV1 logójában a betűk álló halványkék téglalapokban kaptak helyet, nemzetiszínű ívvel a háttérben. A TV2 logója időnként a képernyő jobb felső sarkában is megjelent.
• 1991 májusában a két adó ismét megújult: a TV2 logója a képernyő jobb felső sarkában még gyakrabban megjelent. Szürke vagy fehér egyes, mellette egymásban forgó színes félgömbhéjak – ebből állt az embléma, amely az arculat része volt 1994-ig.
• 1994 áprilisa változást hozott: magyar zászlós műsorajánló-arculatot, és absztrakt csatornaazonosítót kapott az MTV1. A hagyományőrző jellegű logó már 1993. december 12-én látható volt a képernyőn, a Kacsamesék Antall József halála miatti megszakítása után.
• 1994. július 20-án a népszerűtlen arculatot lecserélték, és modernizálva visszakerült bele a kerek tévéképernyős MTV-embléma (ennél fogva a csatorna is újra MTV1-ként szerepelt a műsorújságokban), az adások alatt egyre többször megjelenő '91-es logó a régi maradt, és egészen 1997. augusztus 20-ig használták.
• 1997. augusztus 20-tól újra teljesen egységes a két televízió arculata, és minden adás logót kapott a jobb felső sarokban. Az új MTV-embléma karakterei trapéz alakú darabokban jelentek meg a képernyőn a csatornaazonosítóban. Kezdetben a logóból csak az egyes volt látható, fehér színben, majd 1998-tól felkerült a teljes logó, zöld egyessel.
• 2000. március 20-án a Stalker Studio készített új, később díjnyertes arculatot a "magyar 1-nek" és a "magyar 2-nek", ekkor születtek meg az azóta is használt m1 és m2 elnevezések is. Az arculatban merész módon a zöld színvilág dominált. A fekvő téglalap bal alsó sarkába csúsztatott kis "m" betű mellé helyezték az 1-es számot egy sötétvörös négyzetbe.
• 2002. november 3-án (egyes források szerint az új kormánypárt, az MSZP nyomására) újra arculatot és emblémát váltott a Magyar Televízió. A csatornák neve mtv és m2 lett, ehhez igazodott az arculat is. Az m1 logójában kék téglalapban szerepelt az mtv felirat.
• 2005. szeptember 12-én az mtv neve m1-re módosult, de ugyanúgy maradt a kék téglalap, csak a felirat változott meg. 2006. március 25-től 2009. december 24-ig a két csatorna külön arculattal sugárzott, a logókat azonban egészen 2012-ig használták. A csatornát arculatfrissítéssel is kísérte: az arculatot 2008. március 15-től 2009 karácsonyáig népies arculattal váltotta, amely az arculatot szintén a Dogfish Stúdió tervezte.
• 2012. július 27-én, a Formula–1 magyar nagydíj hétvégéjén, illetve a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitójának apropójából kapott egységes arculatot a teljes MTVA. A szimbólumok alapja a kör: az M1 egy sötétvörös, az M2 két banánzöld függőleges vonalat kapott a kör mögé.
• 2015. április 2-án az arculatban szereplő timelapse videók kikerültek az ajánlók és reklámblokkok közötti arculatból. A grafika színe a korábbi rózsaszín helyett lila lett, de a logó is fehér lett. Május 5-től a bal felső sarokban lévő csatornaazonosító vonala rózsaszínről fehérre váltott.
• 2015. május 5-e óta használja a monokróm logóját az M1, bár a hírcsatorna ajánlói már április 2-a óta lila színben kerültek adásba. Ezzel párhuzamosan eltűntek a Budapesten forgatott, reklámszünetek előtti timelapse elemek, melyek a vörös-fehér logó 2 m magas landart változatát tartalmazták.
• 2016. november 1-jén 05:50-kor a csatorna ajánlói, ident-jei megváltoztak, kiléptek a korábbi úgynevezett egységes közmédia arculatból.
• 2020. március 15-én 05:55-kor ismét megújult az M1 teljes arculata és a stúdiója, ezzel felváltotta az eddigi lila színt a kék. Az on screen logója a bal felső sarokból átkerült a bal alsóba.
• 2024. március 16-án reggel 06:00-kor az M1 Híradó című műsora egy megújult arculattal jelentkezett be. Az új arculat nem terjedt ki az identekre, áttűnésekre, valamint a magazinműsorokra és egyéb főcímekre (pl.: Hírek+; Külföld ma; Időjárás; Sporthíradó). A híradós arculat fő színe a piros volt. A stúdióban lévő színes világítások színe változott az aktuális műsor függvényében (kék vagy piros).
• 2026. augusztus 1-jén 6:30-kor megújult az M1 Időjárás-jelentése. A fő szín a türkizkék lett. A grafikák teljesen megegyeznek a 2015-2020 között használt grafikákkal. A műsor újra a 2015-től használt stúdióban készül.
• 2026. augusztus 20-án 6:00-kor teljesen megújult az M1 Híradója. A fő szín a fehér-kék kombináció lett. Az új arculat nem volt újdonság, ugyanis három nappal a Híradó újraindulása elött egy "bennfentes" kiszivárogtatta az új arculatot.

Logói

Változások

2012. július 27-től az egész MTVA és így a csatorna is arculatot és logót váltott, vele együtt pedig a Magyar Távirati Iroda, társcsatornái (M2, Duna, Duna World) valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz tartozó rádióadók is.

A csatornát 2015. március 15-én hírcsatornává alakították, majd 2026. július 7-től klasszikus magyar filmeket, július 10-től pedig magyar sorozatokat is vetítenek.

2026. július 11-én reggel 5:00-kor a csatornaaznosító logó, a 2015-2020 között használt formában visszakerült a bal felső sarokba, valamint először a 2020-tól használt hírsáv az időjárással együtt, majd negyed óra múlva a 2015 és 2020 között használt hírsáv került ki a közvetítésre, a hírszolgáltatás részleges visszaállításának részeként a következő témákban: Belföld, Külföld, Rendkívüli, Kultúra, Színes, Közlekedés. Ezt a hírsávot augusztus 20. után a Híradó újraindulásával már nem lehet látni.

2026. augusztus 20. reggel 6 órától újra a 2020-tól használt függőlegesen elrendezett logót használja, de a bal alsó sarok helyett a bal felső sarokban. Az államalapítás ünnepe folyamán az előző évekhez hasonlóan, a nemzeti lobogó animációja is megjelent alatta.

Bővebben: A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kritikái

Kormánypárti elfogultság

A rendszerváltás után, az Antall-kormány és a Boross-kormány alatt elődjét, a Magyar Televízió 1-es programját kormánypárti elfogultsággal vádolták, amely főleg a hírműsorok esetében volt érezhető, mint a Híradó és A Hét esetében.

Orbán-korszak (2010–2026)

A Híradóban az ellenzéki politikai pártokat negatív színben tüntették fel. Ez az éles belpolitikai csatározásoktól fűtött időszak Médiaháború néven került be a közbeszédbe és a korabeli sajtóba.

Az MTVA részeként, melynek kezelője a Médiatanács, 2010 és 2026 között kizárólag a Fidesz–KDNP által jelölt személyek voltak, nem működött független szervként, nem volt biztosítva, hogy döntéseit politikai érdekektől mentesen hozza meg, ugyanis a tagok mindegyikét a kormány jelölte ki. A teljes közszolgálati médiát öncélúan kisajátítva propaganda felületté, a szerkesztőséget kormányszócsővé változtatták.

Bende Balázs, a közmédia külpolitikai főszerkesztője 2020. március 14-én, a Világ című műsorban tett nyíltan kormánypárti és az ellenzéket dehonesztáló megjegyzéseket. (Bende egykor – több más Fidesz-kormánytaghoz hasonlóan – szintén Soros György ösztöndíjprogramjával tanult külföldön, akit az MTVA-n is többször kritizáltak.) Korábban Németh Balázs bemondó is többször fűzött hírekhez az ellenzéket illető, sarkos magánvéleményt, amit a Médiatanács is elítélt. Bende később is számos sajátos, Sorost kritizáló megjegyzést tett, átvéve a kormányzat azon véleményét, miszerint „Soros megrendelésére kritizálják” intézményi szinten Brüsszelben a magyar kormányt. Egy később kiszivárgott hangfelvételen pedig szintén Bende és Németh Zsolt csatornaigazgató beszélt egy 2019. március 25-én tartott értekezleten arról, hogy hogyan kell az MTVA-nál az ellenzéket negligálni. Bende úgy fogalmazott, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”, és akinek ez nem tetszik az azonnal adja be a felmondását.

Borsa Miklós, aki sokáig volt a TV-csatorna híradósa, majd otthagyta az állását, a 2022-es nyilatkozata alapján:

„Az ellenzékről szóló hírek mindig negatívak, a kormányról szólók mind pozitívak. Egyetlen napon kilencszer játsszák le Orbán Viktor teljes beszédét, az ellenzék meg négy év alatt kap öt percet.”

Hírhamisítások

A híradásokban többször fordult elő nyilvánvaló hírhamisítás. 2014-ben bírósági ítélet erősítette meg, hogy Papp Dániel riportjában meghamisította a Daniel Cohn-Benditről szóló részt. Ugyancsak nagy visszhangot váltott ki Lomnici Zoltán kiretusálása egy hivatalos rendezvényről szóló riportból. 2016 januárjában a szilveszteri kölni botrányos szexuális molesztálásokról szólva egy 2013. júniusi, kairói erőszaktételről szóló felvételt játszottak be. 2016 márciusában a Pukli István által a csatornának adott interjút hamisították meg úgy, hogy szavai a szándékolttól eltérő jelentést kapjanak.

A Soros György elleni Fidesz kampány során egy forgatócsoportjuk a balkáni országokba ment, Bulgáriába és Észak-Macedóniába, és úgy mutatták be, hogy Soros tevékenysége ott is óriási probléma, és alapítványok vannak, amelyek meg akarják állítani az előrenyomulását. Utólag kiderült, hogy ezek az állítólagos alapítványok csak pár hete létező, néhány emberből álló csoportok.

2022 márciusában Márki-Zay Péter ellen vesztett pert, miután valótlanul azt híresztelte, hogy kormányfőként bezáratná a sürgősségi és szülészeti osztályokat, annak ellenére, hogy Márki-Zay soha nem állított ilyet.

Német politikusok utca embereként történő ábrázolása

Többször előfordult 2018-ban, hogy a Németországról szóló tudósításokban az Alternatíva Németországért embereit hétköznapi emberként szerepeltették. Az egyik Hamburgról szóló riportjukban utca embereként Marie-Thérése Kaisert kérdezték meg, akiről kiderült hogy az AfD rotenborgi elnöke volt. Egy másik hamburgi riportban Michael Poschart beszélt arról, hogy "ha az idegenek aránya nő, akkor erőszakossá válnak és elüldözik a németeket." A Correctiv derítette ki, hogy Michael Poschart az AfD pinnebergi szervezetének tagja.

Az M1 HD adásának továbbítását 2008. december 23-án kezdte meg az Antenna Hungária kísérleti jelleggel. Az ideiglenes, kísérleti földfelszíni sugárzása 2009. február 28-án megszűnt. Az MTV és az Antenna Hungária 2009 júniusában írta alá a megállapodást, így a digitális földfelszíni sugárzás július 1-jén elindult. 2015. július elsejétől az Eutelsat 9a műholdon a közszolgálati adók normál felbontású SD adását lekapcsolták. Az M1 összes műsora elérhető HD-ben és 16:9-es képarányban, 1080 soros felbontásban.

Műholdon ingyenesen elérhető, továbbá az Eutelsat 9B műholdon is.

Tulajdonságok:

Vételkörzet: Európa;

Pozíció: 9.0 fok Kelet;

Transzponder: 11958V

Polarizáció: vertikális;

FEC: 2/3;

Szimbólumsebesség: 27500 MS/s;

Szabvány: DVB-S2

• "Deltával szárnyaltunk, Tévémacival aludtunk – Ezeket néztük a tévében a '60-as években". www.nyugat.hu. 2022. április 6. Hozzáférés: 2026. augusztus 18.
• "Önök kérték! - Ezt néztük a 70-es években". www.nyugat.hu. 2022. április 9. Hozzáférés: 2026. augusztus 19.