Rendszerváltás Magyarországon

1987-ben Lezsák Sándor megalapította a Magyar Demokrata Fórumot (MDF). 1988-ban alakult meg a másik két rendszerváltó párt: a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz).

1988. május 24-én az Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) pártértekezletén az idős és nyilvánvalóan romló egészségű állapotú Kádár Jánost felmentették, a helyére Grósz Károly miniszterelnököt választották meg a párt főtitkárává, ezzel egyértelművé vált, hogy a Kádár-korszak hamarosan véget ér, bár Kádár az MSZMP újonnan kreált „tiszteletbeli elnök” tisztségét megkaphatta. 1988 decemberében Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki kormányával fentről irányított békés átmenetre (a korábban elindult „reformfolyamatok” betetőzéseként) törekedett, felgyorsítva az ehhez szükséges jogszabályi változtatásokat.

Pozsgay Imre 1989. január 28-án 1956-ot „népfelkelésnek” nevezte. Az MSZMP Központi Bizottságának február 10‒11-e és 20‒21-e között tartott ülésein elfogadták a többpártrendszert. 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait újratemették a Hősök terén. Egyes vélemények szerint ez az esemény jelentette a Kádár-rendszer igazi végét, bár Kádár csak július 6-án halt meg. (Az ő temetésén szintén jelentős létszámú tömeg vett részt).

1989 tavaszán ellenzéki szervezetek és pártok tömörültek az Ellenzéki Kerekasztal köré (EKA), hogy közösen képviseljék az álláspontjukat a hatalommal szemben. Az EKA tárgyalásokat folytatott az MSZMP-vel. Az alkotmányt az országgyűlés fogadta el, de a tényleges döntés pedig a Nemzeti Kerekasztal keretein belül zajlott. Az EKA megállapodást írt alá a hatalommal. 1989. októberében az MSZMP a Magyar Szocialista Pártra (MSZP) és a Munkáspártra szakadt. 1989. október 23-án kikiáltották az új köztársaságot.

1990 tavaszán tartották meg az első szabad országgyűlési választásokat, amelyet az MDF nyert meg. A második helyet az SZDSZ szerezte meg, de mivel az MDF nem tudta megszerezni a parlamenti helyek többségét, így másik két konzervatív pártot kellett bevonnia a kormányzásba. Antall József vezetésével egy jobbközép koalíciós kormány alakult, amely az MDF, FKGP (Független Kisgazdapárt), és a KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) koalíciójával alakult meg.

Göncz Árpádot választották meg köztársasági elnöknek (1990‒2000), Sólyom Lászlót pedig az Alkotmánybíróság elnökének. Ő 2005‒2010 között töltötte be Magyarország köztársasági elnöki posztját.

1989-ben a Szovjetunió elkezdte csökkenteni a Magyarországon tartózkodó haderejének létszámát. Gorbacsov belátta, hogy a közép-európai országok a demokratikus útra lépnek, így nem látta szükségét a szovjet katonák további magyarországi állomásoztatásának. 1991. június végére az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Az Antall-kormány a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) és a Varsói Szerződés felszámoltatására törekedett. 1991. március 31-én érvényét vesztette a Varsói Szerződés katonai szervezete. 1991. július 1-én végül teljesen feloszlott maga a Varsói Szerződés is.

1989 előtt

• 1977-ben megjelent az első magyar szamizdat, a Marx a 4. évtizedben.
• 1980-ban megjelenik Kornai János Hiány című könyve.
• 1980 szeptember 17-én Gdańskban Lech Wałęsa villanyszerelő vezetésével hivatalosan megalakul a Szolidaritás Független Önigazgató Szakszervezet Lengyelországban.
• 1980 novemberében elkészült a Bibó-emlékkönyv.
• 1981. december 13-án Lengyelországban szükségállapotot vezettek be.
• 1982. november 10-én meghalt Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár.
• 1984 októberében az Új Forrásban megjelenik Nagy Gáspár „Öröknyár” című verse, amelyben Nagy Imre kivégzett miniszterelnökre utalva írja: „nem szabad feledni, a gyilkosokat néven nevezni.” A lapot betiltják, Nagy Gáspár nem publikálhat.
• 1985. március 11-én Gorbacsov lett a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) Központi Bizottságának új főtitkára.
• 1985. június 14–16-án került sor a monori találkozóra.
• 1986. február 25-én Gorbacsov meghirdeti az SZKP XXVII. kongresszusán a peresztrojkát, a politikai-gazdasági rendszer átalakítását.
• 1986. március 15-én este a Lánchídra vonuló békés fiatalokat feltartóztatta és megverte a rendőrség. Az incidens „Lánchídi csata” néven híresült el. (Amely természetesen nem azonos az 1918-as eseménnyel.)
• 1986. október 11–12. - Gorbacsov és Ronald Reagan csúcstalálkozója Reykjavíkban.
• 1986. december 12-én Kádár János rádió- és televízió-nyilatkozatot adott, amelyben tagadta, hogy válsághelyzet lenne Magyarországon. (Későbbi beszédeiben is legfeljebb válságjelenségeket emlegetett.)
• 1987. január 1-jével formálisan is kétszintűvé vált a magyar bankrendszer. Az év elején megjelent a Fordulat és reform.
• 1987. júniusában a szamizdat Beszélő különszámaként megjelenik Kis János Társadalmi szerződés című röpirata.
• 1987. június 25-én Grósz Károlyt választották a minisztertanács elnökévé. Programjában elismerte a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a szocializmuson belül képzelte el.
• 1987. szeptember 27-én a lakiteleki találkozó során megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), az első új párt az 1956-os forradalom óta.
• 1988. január 1-jén bevezették az ÁFA-t, a személyi jövedelemadót (SZJA) és az állampolgári jogon járó, a világ összes országába érvényes „világútlevelet”, amivel megszűnt a korábbi, a szocialista és a tőkés országokba eltérő feltételekkel kapható „kiutazási engedélyek” gyakorlata. A világútlevél révén indult meg a tömeges árubeszerzési célú turizmus, amit az új vámszabályok is segítettek. (Az ennek következtében Ausztria felé erősen megélénkült bevásárlóturizmus a háztartási gépek iránti magas kereslet miatt „Gorenje-turizmus” néven került be a közbeszédbe. A korabeli árfolyamon 3000 HUF / 60 USD összegű egyéni valutakeret szűkössége és a szintén személyenkénti vámkedvezmény miatt több generációnyi családok indultak útnak.)
• 1988. március 15-én 10‒15 ezer fős tüntetés követelte a szabad választásokat. Demszky Gábort letartóztatják.
• 1988. március 19-én 46 fő megalakította a Szabad Kezdeményezések Hálózatát, az SZDSZ elődjét.
• 1988. március 30-án megalakult a Fidesz.
• 1988. április 8-án Bíró Zoltánt, Bihari Mihályt, Király Zoltánt és Lengyel Lászlót kizárták az MSZMP-ből.
• 1988. május 20–22-én az MSZMP pártértekezletén teret nyert az állampárt reformszárnya, amely a „kibontakozási programot” bizonyos társadalmi lazítások árán kívánta megvalósítani. A működésképtelen tervgazdálkodást meghaladva a piacgazdaság arányának növelését és a decentralizálást tűzte ki célul, mivel 1987-ben az egész folyamat a gazdaság katasztrofális, fenntarthatatlan állapotával indult. Az ambiciózus Grósz Károly és reformista köre elérték, hogy felmentsék Kádár Jánost pártfőtitkári tisztségéből, aki ugyan a párt elnöke maradt, az addigi hatalma viszont megszűnt. Utódja Grósz lett. Leváltották a Politikai Bizottság nagy többségét is. A pártértekezlet határozata kiállt az egypártrendszeren belüli, „a párt vezető szerepére épülő” szocialista pluralizmus mellett.
• 1988. június 16-án Nagy Imre volt miniszterelnök kivégzésének 30. évfordulóján Párizsban, a Père-Lachaise temetőben felavatták Nagy Imre és mártírtársai jelképes síremlékét. Magyarországon független csoportok megemlékezést tartottak a Batthyány-örökmécsesnél. A körülbelül 200 fős ünneplő tömeget a rendőrség erőszakkal feloszlatta.
• 1988. június 27-én közel 100 ezer fős tüntetés volt Budapesten a romániai falurombolások ellen.
• 1988. augusztus 31-én a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről kezdeményezést mutattak a hatalom megosztására.
• 1988. október 9-én a Kis-kukta étteremben megalakul a veszprémi MDF szervezete 21 fővel.
• 1988. november 5-én A Tabán étterem különtermében megalakul a Független Jogász Fórum.
• 1988. november 23-án a Kis-kukta étteremben lezajlott a veszprémi MDF tagtoborzó ülése 78 fővel.
• 1988. november 13-án a budapesti Jurta Színházban megalakult a Szabad Demokraták Szövetsége.
• 1988. november 20-án a veszprémi egyetem aulájában megalakul az MDF megyei fóruma 500 fővel, Bíró Zoltán, Horváth Balázs, Paczolai Gyula és Szabó Tamás közreműködésével.
• 1988. november 24-én Németh Miklós lett a minisztertanács új elnöke. Öt nappal később Szegeden MSZMP-tagok kezdeményezték a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását. Grósz Károly „frakciózás” címén elítéli a kezdeményezést.
• 1988. december 9-én Balatonfüreden megalakul az MDF balatonfüredi szervezete, vendég Bíró Zoltán, a Hitel című lap főszerkesztője.

1989–1990

• 1989. január 28-án Grósz Károly távolléte alatt Pozsgay Imre a Magyar Rádió 168 óra című műsorában az 1956-os forradalmat „népfelkelésnek” nevezte.
• 1989. február 6-án kerekasztal-tárgyalások kezdődtek Lengyelországban.
• 1989 február: Az MSZMP Központi Bizottságának február 10‒11-ei és 20‒21-ei ülésein elfogadják a többpártrendszert, amelyet március 29-én Grósz Károly jelent be.
• 1989. március 11‒12-én tartotta az MDF az első országos gyűlését.
• 1989. március 15-én közel 100 ezer fős tüntetés volt Budapesten. Beszédet mondott Kis János, Orbán Viktor; Tamás Gáspár Miklós felszólított a Varsói Szerződésből való kilépésre. A Szabadság téren, a Magyar Televízió hajdani székházának főbejárati lépcsőjén Cserhalmi György felolvasta a tömegtüntetést szervező ellenzéki szervezetek 12 pontját, majd Csengey Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja kinyilvánította, hogy a Magyar Televízió az egész magyar nemzeté és nem a kormányé.

A hivatalos tömegtájékoztatás, elsősorban a Magyar Televízió csak néhány mondatban, hiányosan és torzítva számolt be a tüntetésekről.

• 1989. március 22-én megalakult az Ellenzéki Kerekasztal (EKA).
• 1989. május 1. Az MSZMP Felvonulási téren rendezett utolsó majálisán egy szolidabb nagygyűlés keretében Kádár János helyett már Grósz Károly mondott beszédet.
• 1989. május 2-án hirdették ki egy nemzetközi sajtótájékoztatón Hegyeshalomban a vasfüggöny lebontásának megkezdését. Alois Mock osztrák és Horn Gyula magyar külügyminiszter 1989. június 27-én személyesen is részt vett a bontásban.
• 1989. május 20–21-én az MSZMP reformköreinek első országos tanácskozása Szegeden.
• 1989. június 13. és szeptember 18. között politikai egyeztető tárgyalások folytak az EKA és az MSZMP képviselői között az ún. sarkalatos törvények megalkotásáról. Ezeknek a törvényeknek az 1985-ben választott országgyűlés általi elfogadása teremtette meg a rendszerváltás jogi kereteit.
• 1989. június 16. - Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetése a Hősök terén több mint 200 ezer fő részvételével. Orbán Viktor éles hangú beszédben követelte a szabad választásokat és a szovjet csapatok kivonását. (Az állambiztonság és a pártvezetés tartott tőle, hogy a radikálisan hangzó beszéd problémákat okozhat a Szovjetunióval már folyamatban lévő tárgyalásokban.)
• 1989. július 6. - A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.
• 1989. július 11‒13. - George H. W. Bush magyarországi látogatása. A történelemben először járt hivatalban lévő amerikai elnök magyar földön. Bush elnök beszédet mondott a Kossuth téren és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen is.
• 1989. július 14. - Kádár János gyászszertartása és temetése a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi panteonjában.
• 1989. augusztus 19. - Sopron közelében a Páneurópai piknik három órára megnyitotta a vasfüggönyt.

• 1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitotta a magyar-osztrák határt közel 60 ezer fő NDK-menekült előtt.
• 1989. szeptember 18-án véget értek a nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodást az SZDSZ és a Fidesz nem írta alá. (Lásd még: Négyigenes népszavazás)
• 1989. október 7–10. - Az MSZMP XIV., utolsó kongresszusán a küldöttek döntöttek a párt megszüntetéséről és Magyar Szocialista Párt néven új, demokratikusan működő párt alapításáról. Az MSZP örökölte az MSZMP vagyonát. Az átalakulást ellenzők Thürmer Gyula vezetésével 1989. december 17-én újjáalakították az MSZMP-t, melynek Központi Bizottságában tag lett a párt két korábbi politikusa, Grósz Károly és Berecz János.
• 1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot. (Azért a „harmadik” köztársaság, mert 1918–1919 között, az őszirózsás forradalom után „népköztársaság” néven, majd 1946–1948 között már volt Magyarországon köztársasági államforma.)
• 1989. november 21. - Németh Miklós a Parlamentben bejelentette, hogy Magyarország bruttó külföldi adóssága az év végére eléri a 20 milliárd, a nettó adósságállomány pedig a 14 milliárd dollárt, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint lesz, egyúttal elismerte, hogy a vezetés még az 1980-as évek közepén is hamis adatokat közölt az adósságállományról, attól tartva, hogy elriasztja a külföldi hitelezőket.
• 1989. november 26. - Négyigenes népszavazás.
• 1989. december 2–3. - Gorbacsov és idősebb George Bush csúcstalálkozója Máltán.
• 1990. január 5. - Kirobbant a Dunagate-botrány.
• 1990. március 10-én Moszkvában Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter megállapodott a szovjet csapatok kivonásáról.
• 1990. március 25. és április 8. - 43 év szünet után ismét demokratikus, szabad választások zajlottak le. Az MDF szerezte meg a legtöbb szavazatot, így Antall József alakíthatott kormányt. Ezután négy évente került sor országgyűlési választásokra.
• 1990. április 29-én Antall József és Tölgyessy Péter megkötik az MDF-SZDSZ paktumot.
• 1990. május 2. - Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök megválasztása.
• 1990. május 23. - Az Antall-kormány megalakulása
• 1990. június 7. - A Varsói Szerződés tagállamai a kelet-európai szocialista rendszerek bukása óta először tartottak csúcsértekezletet. Magyarország szerint meg kell szüntetni a szervezetet. Antall József bejelentette: 1991 végéig kilép a Varsói Szerződésből.
• 1990. június 9. - Az Országgyűlés az MDF-SZDSZ paktum értelmében módosítja az alkotmányt, lecsökkentik a kétharmados törvények számát.
• 1990. június 21-én megalakult a Budapesti Értéktőzsde (BÉT).
• 1990. július 3-án az Országgyűlés a Kádár-címert a mai köztársasági címerre cserélte.
• 1990. augusztus 3. - Az Országgyűlés Göncz Árpádot köztársasági elnökké választja.

1990 után

• 1990. március 12-én az első szovjet katonai alakulat – a hajmáskéri harckocsiezred T–64-esei – megkezdte a bevagonírozást az országból való kivonulásuk jegyében.
• 1990. október 26-án országszerte útlezárások kezdődtek egy jelentős benzináremelés hírére. A taxisblokád három nap múlva békésen, egy politikai kompromisszummal ért véget.
• 1991. június 19-én Csap irányába az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét, amikor Viktor Silov altábornagy fekete Volga 3102 típusú autóján 15 óra egy perckor Záhonyt elhagyva, áthajtott a Tisza hídján.
• 1994. március 31-én Magyarország benyújtotta csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz.
• 1997. július 8-án a NATO meghívta Csehországot, Magyarországot, és Lengyelországot, hogy csatlakozzanak a szövetséghez.
• 1999. március 12-én letétbe helyezték a magyar NATO-csatlakozási okmányokat az amerikai Independence városban.
• 2004. május 1-jén Magyarország másik kilenc társult országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz.
• 2007. december 21-én Magyarország másik tizenkét társult országgal együtt csatlakozott a schengeni övezethez.
• 2012. január 1-jén hatályba lépett Magyarország Alaptörvénye, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát, vagyis az 1949. évi XX. törvényt, amelyet 1989-ben a rendszerváltás során nagy mértékben módosítottak.

Noha a rendszerváltás kifejezés Magyarországon a legtágabb értelemben véve az 1987–1990 között végbement (radikális) politikai és társadalmi változásokat jelöli, hasonlóan gyökeres és gyors politikai és társadalmi berendezkedés-változás több is lezajlott Magyarország történelme során. Az egyik legismertebb és talán legradikálisabb, „rendszerváltásnak” nevezhető esemény Szent István hatalomra jutása volt, mikor is Magyarország a korábbi törzsi berendezkedést rövid idő alatt felváltotta a királyság és a feudalizmus korabeli politikai rendszerével és egyúttal vallást is „váltott”; keresztény állam lett.

Hasonlóan radikális, a magyar politikai rendszert alapjaiban megváltoztató eseménysor ezt követően egészen az áprilisi törvényekig nem volt; az Aranybulla, illetve a Werbőczy István által összegyűjtött Hármaskönyv az addig is létező, csak le nem jegyzett szokásokat, íratlan törvényeket foglalta össze és írta le, illetve egészítette ki. Utóbbi egészen 1848-ig, egyes öröklési jogi részeit tekintve 1945-ig érvényben volt a joggyakorlatban. Az ország három részre szakadása csak a török uralom alá került területeken hozott rendszerváltást; az iszlám törvénykezés, a saría bevezetését és kizárólagos alkalmazását, valamint a török adminisztrációs és politikai rendszer bevezetését. Erdélyben és a Magyar Királyság fennmaradó részében ugyanaz a rendszer működött tovább, mint Buda török kézre kerülése (1541) előtt.

Az áprilisi törvények a Szent István óta létező familiáris rendszert egy polgári-parlamentáris berendezkedéssel váltották fel, a hatalom nagy részét az azt addig kizárólagosan gyakorló mindenkori magyar királytól egy felelős kormány kezébe utalva. A békés, ám radikális változást rövid időn belül az 1848–49-es forradalom és szabadságharc követte, a bukásával Ausztria totális diktatúrát vezetett be Magyarország területén. A Bach-korszak kezdete az áprilisi törvényekhez hasonlóan szintén „békés” és radikális rendszerváltozást jelentett, ezt a kiegyezés radikális rendszerváltása követte. Az így kialakult dualizmust és vele a királyságot az első világháborút követő őszirózsás forradalom győzelméből született (első) Magyar (Nép)köztársaság kikiáltása söpörte el. Ezt hamar váltotta a Magyarországi Tanácsköztársaság, hogy azt ismét, ezúttal egy király nélküli királyság váltsa, a maga sajátos, az általa restaurálni kívánt rendszerhez nem túlzottan hasonlító berendezkedésével. Ezt a politikai rendszert a nyilas hatalomátvételt követő diktatúra számolta fel, ami a második világháborúba bukott bele. A háború után egy rövid, valóban demokratikus átmenet következett, ezt a második magyar köztársaságként tartaja számon a történettudomány, melynek a kommunisták erőszakos hatalomra jutása és a sztálinista diktatúra bevezetése vetett véget. Ezt pedig az 1956-os forradalom törölte el, amelynek bukása újbóli rendszerváltásként is értelmezhető. Ezt a Kádár-korszaknak nevezett politikai berendezkedést váltotta le 1989. október 23-án a (harmadik) Magyar Köztársaság kikiáltása és az elvileg azóta működő rendszer. Bizonyos vélemények szerint a 2012-es alaptörvény elfogadásával a harmadik Magyar Köztársaságot újabb struktúra váltotta fel (szimbolikusan az ország hivatalos nevét is Magyarországra változtatva), ezt többen a Nemzeti Együttműködés Rendszerének, azaz NER-nek, illetve egyszerűen Orbán-rendszernek nevezik, amellyel szemben az Orbán-kormány politikai ellenfelei és kritikusai a retorikájukban gyakorta ismét „rendszerváltást” követeltek.

„Tetszettek volna forradalmat csinálni!” – Antall József miniszterelnök állítólagos megjegyzése az 1990-es évek elején a radikális MDF-es párttársainak szólt, és arra utalt, hogy a magyar átmenet békés, megegyezéses jellege következtében nem lehet végrehajtani az előző rezsim vezetőinek elszámoltatását. Antall szavai a közbeszédben folyamatosan visszatérő idézetté váltak, miután a korábbi rendszer vezetőinek és ügynökeinek teljes körű elszámoltatása azóta is várat magára.

A pesti humor a fogalmat mindjárt születése után kiforgatta, módszerváltásként, illetve gengszterváltásként emlegetve a rendszerváltozást – utalva ezzel a nómenklatúra hatalmat és vagyont átörökítő manővereire és a változással kapcsolatos tanult tehetetlenség csendes népi szkepszisére. Az MSZMP XIV. kongresszusán történtekre pedig egy másik korabeli tréfa utalt: „Az MSZP-nek jutott a tőke, a Munkáspártnak pedig Marx.”

A Tisza Párt és más politikai elemzők, szakértők valódi rendszerváltásnak nevezték a párt győzelmét a 2026-os országgyűlési választáson. A hazai belpolitikai diskurzusban, Fidesz 2010 óta kiépített hatalmi struktúrájának lebontását, a domináns politikai elit megkerülését és a társadalmi struktúra mélyreható átalakítását gondolták és várták a kifejezés alatt. A kampány során a párt a retorikájában több alkalommal használta ezt a szófordulatot.

Film

• Édes Emma, drága Böbe (1992) - rendező: Szabó István
• Csapd le csacsi! (1992) - rendező: Tímár Péter
• Bolse vita (1995) - rendező: Fekete Ibolya
• Moszkva tér (2001) - rendező: Török Ferenc

Irodalom

• Kerékgyártó István: Vagyonregény (2001) - regény
• Dragomán György: Máglya (2014) - regény
• Kerékgyártó István: A rendszerváltó (2017) - regény
• Fejes Endre - Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0 (2019) - színdarab
• Kondor Vilmos: Örvényben (2021) - regény

Színház

• Vajda Katalin - Fábri Péter: Anconai szerelmesek a Balatonon (2015)
• Fejes Endre - Tasnádi István: Rozsdatemető 2.0 (2019)

Képzőművészet

• Galambos Tamás: Nagy Imre újratemetése (2011) - festmény

Könnyűzene

• Aurora: Viszlát Iván! (1989)
• Pa-dö-dő: Bye-bye Szása (1990)

• Schmidt-Schweizer Andreas: Systemwechsel in Ungarn / Rendszerváltás Magyarországon / System Change in Hungary 1987-1990. Hamburg 2020 (németül/magyarul/angolul).
• Schmidt-Schweizer Andreas: Themenmodul „Umbruch in Ungarn 1985-1990“. In: Herder-Institut (Hrsg.): Dokumente und Materialien zur ostmitteleuropäischen Geschichte (Online-Quellenedition). Marburg 2014‒2024 <http://www.herder-institut.de>.
• Schmidt-Schweizer Andreas: A rendszerváltás első „forgatókönyve. Magyarország, 1989. január-február. In: História, 31 (2009), H. 1, S. 28‒31.
• Schmidt-Schweizer Andreas: Politische Geschichte Ungarns 1985-2002. Von der liberalisierten Einparteienherrschaft zur Demokratie in der Konsolidierungsphase (= Südosteuropäische Arbeiten, 132). München 2007.
• Schmidt-Schweizer Andreas (szerk.): Die politisch-diplomatischen Beziehungen in der Wendezeit 1987–1990 (= Quellen zu den Beziehungen zwischen der Bundesrepublik Deutschland und Ungarn 1949–1990, Bd. 3). Berlin/Boston 2018. ISBN 978-3-11-048623-0.
• Bihari Mihály: Magyar politika 1944–2004 (Osiris kiadó, 2005) ISBN 9633897858
• Böröcz József: Change Rules In: American Journal of Sociology, 2001, 106,4 (July): 1152-68. (angolul)
• Böröcz József: Kistársadalom-kiskapuk In: 2000. 2000, július‒augusztus: 3‒15.
• Böröcz József és Caleb Southworth: Kapcsolatok és jövedelem: Magyarország, 1986-87 In: Szociológiai Szemle, 1995,2: 25‒48.
• Böröcz József: Kettős függőség és tulajdonvákuum: Társadalmi átalakulás az államszocialista félperiférián – In: Szociológiai Szemle, 1992,3:3‒20.
• Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer (Osiris, 2007) ISBN 9789633899632
• Romsics Ignác: Volt egyszer egy rendszerváltás (Rubicon-Ház Bt., 2003) ISBN 9632123484
• Róna-Tas Ákos: The First Shall Be Last? Entrepreneurship and Communist Cadres in the Transition from Socialism. In: American Journal of Sociology, 1994, 100,1: 40‒69.
• Tamasi Mihály: A rendszerváltozás társadalmi mérlege (Bába Kiadó, Szeged, 2008) ISBN 9789639881198
• Sipos József (szerk.): Pártállambomlás, Csongrád megyei reformszocialisták 1988-1989 (Bába Kiadó, Szeged, 2009) ISBN 9789639881327
• Gerhard Péter – Koltai Gábor – Rácz Attila – V. László Zsófia (szerk.): Rendszerváltás(ok) Magyarországon (Mundus, 2010) ISBN 9789639501430
• Bayer József – Boda Zsolt (szerk.): A rendszerváltás húsz éve: változások és válaszok (L'Harmattan, 2009) ISBN 9789632362465
• Bozóki András (szerk.): Tiszta lappal (A FIDESZ a magyar politikában 1988‒1991), FIDESZ, 1992, ISBN 9630015293
• Antall József, a rendszerváltoztató miniszterelnök; szerk. Cservák Csaba, Hoppál K. Bulcsú; NKE Közigazgatás-tudományi Kar Állam- és Társadalomelméleti Intézet–L'Harmattan, Bp., 2015 (Libri pro publico bono)