Erfurt

Erfurtot 742-ben említették először okleveles formában az erfurti püspökség Bonifatius általi megalapítása kapcsán – már akkor is nagy településként. Röviddel ezután a türingiai térség központjává fejlődött, jóllehet hosszú időn át politikailag nem tartozott Türingiához. A középkorban a város nagyfokú autonómiával rendelkezett. Ez 1664-ben a mainziak általi erőszakos leigázással változott meg. 1802-ben Erfurt Poroszországhoz került (kivéve az 1806–1814 közötti időszakot, amikor Erfurti Hercegségként közvetlenül francia fennhatóság alatt állt), és 1945-ig Poroszország része maradt. Az egyetemet 1392-ben alapították, 1816-ban bezárták, majd 1994-ben újraalapították. Ezáltal ez a harmadik legrégebbi egyetem, amelyet Németországban alapítottak, ám egy 1379-es alapító privilégium révén a legrégebbiként is tekinthető. Leghíresebb hallgatója Luther Márton volt.

A város gazdasága elsősorban a közigazgatásra és a szolgáltatásokra épül. Emellett Erfurtban működik több gép- és berendezésgyártó, valamint mikroelektronikai vállalat. A kedvező bérszint és a Németország közepén való elhelyezkedés miatt jelentős logisztikai ágazat is kialakult. Erfurt Lipcse után a keletnémet tartományok második legnagyobb vásárvárosa. Főpályaudvara révén a város fontos vasúti csomópont a személyszállításban. Erfurt ismert kertészeti tevékenységéről is (egapark, Német Kertészeti Múzeum, 2021-es Szövetségi Kertészeti Kiállítás), valamint médiaközpontként (itt található a KiKA gyerektelevízió, több rádióadó és napilap szerkesztősége).

Az UNESCO Világörökségi Bizottságának 2023. szeptemberi döntésével a város zsidó középkori öröksége felkerült a világörökségi listára. Ez magában foglalja a Régi Zsinagógát, a középkori mikvét (rituális fürdőt) és a Kőházat.

• A kis Gera-folyó partján fekszik. Németország újraegyesítése óta a legnagyobb város az ország földrajzi központja közelében. Délről egy erdő borította domb határolja.

Szomszédos települések

A következő települések határosak Erfurttal:

• Gotha körzetben: Ingersleben, Gamstädt, Nottleben és Zimmernsupra
• Ilm körzetben: Kirchheim, Rockhausen és Ichtershausen
• Sömmerda körzetben: Witterda, Elxleben, Walschleben, Riethnordhausen, Nöda, Alperstedt, Großrudestedt, Udestedt, Kleinmölsen és Großmölsen
• Weimar körzetben: Niederzimmern, Utzberg, Mönchenholzhausen és Klettbach

Éghajlata

A környéken folyt régészeti ásatások leletei szerint a Gera-folyó völgyének partvidéke már az időszámításunk előtti 4. évezredben lakott volt.

Erfurt nevét 742-ben említette először egy oklevél Erphesfurte néven, de kialakulása az évezred első századaira esik. A kora középkorban már említik itt a Gera-folyó gázlóját és a két kereskedelmi út találkozásában fekvő várost. Ez időben épült fel itt a frank királyok erődítménye, püspökség is létesült, majd kereskedelmi központtá lett.

755-től a Mainzi Választófejedelemség része volt. 1184-ben itt történt az erfurti latrinabaleset néven ismertté váló szerencsétlenség, amikor a megbeszélésre érkező nemesek alatt beszakadt a padló, és az alatta lévő latrinába zuhantak, amiben legalább 60-an életüket vesztették.

A középkorban már mint virágzó kereskedőváros volt ismert. 1803-tól Poroszországhoz tartozott. 1807 és 1814 között a franciák tartották megszállás alatt. 1808-ban itt volt az ún. erfurti fejedelmi nap: Napóleon találkozott I. Sándor orosz cárral. A német szociáldemokrata párt (SPD) 1891-ben itt tartotta kongresszusát. Az 1875. évi gothai program helyett ekkor fogadták el a marxista színezetű erfurti programot. 1948 és 1952 között Türingia szövetségi állam székhelye volt; ezt a rangját 1990-ben nyerte vissza. Még egy nevezetes találkozó színhelye: 1970-ben Willy Brandt, az NSZK szövetségi kancellárja találkozott Willi Stoph-fal, az NDK minisztertanácsának elnökével. 1994-ben II. János Pál pápa római katolikus egyházmegyét alapított a városban.

A város néhány fontosabb nevezetessége:

• Erfurti dóm (Szűz Mária-templom) – A város jelképének számító Dóm eredete 1153-ra vezethető vissza, ekkor emelték itt az első templomot. 1994-től püspöki székesegyház.
• Szent Szeverus-templom – Helyén eredetileg egy 1121-ből való okmányban említett román stílusú Benedek-rendi templom állt. Ennek alapfalain kezdték el az új templom építését, amely 1278-ban már állt, 1400 körül fejezték be. Mai külsejét azonban az 1472-es nagy tűzvész után kapta. Eredetileg két szentélye volt. Homlokzata három hegyes sisakkal fedett tornyával gótikus stílust tükröz, alig felfedezhető román-kori részletekkel. A templom belseje öthajós, két kereszthajóval. A korábbi két szentélyből csak a keleti van meg.

A Szent Szeverus-templom kincsei közül az 1265-ből való Severus-szarkofág és Szent Mihály 1467-ben készült alabástrom reliefje is említésre méltó.

• Péter-templom (Peterskirche) – 1103-tól 1147-ig épült Benedek-rendi kolostorbazilika maradványa.
• Mihály-templom – régebben egyetemi templomnak is nevezték. Kéthajós, kora gótikus stílusú templom, mely a 13. és a 15. század között épült, jellegzetes trapéz formájú alaprajzzal. A templomhoz csatlakozik az 1500-ból való késő gótikus Dreifaltigkeitskapelle.
• András-templom
• Prédikáló templom (Predigerkirche) – 1229-ből való. Domokos rendi szerzetesek kolostortemploma volt. A hosszú, háromhajós, gótikus stílusú bazilika, különlegesen magas oldalhajókkal és keresztboltozatokkal. A templomhoz egy jellegzetes, 1447-ből való karcsú torony csatlakozik. A templom értékes műemléke még a késő gótikus kétszárnyú oltár, valamint a 14-17. századból való síremlékek is figyelmet érdemelnek.
• Kereskedők hídja (Krämerbrücke) – egyedülállóan értékes építmény. Ezen a 12. század elejéről származó, 1293-ban leégett és 1325-ben újjáépített, kétoldalt favázas épületekkel szegélyezett híd-utcán vezetett át századokon keresztül a kelet-nyugati kereskedelmi útvonal; a kis házakban árusították a szatócsok portékáikat.
• Szent Egyed-templom (Ägidienkirche): A Krämerbrücke keleti végén álló gótikus templom, melynek első említése 1110-ből származik, a jelenlegi épület 1325-ben épült. A legrégebbi épület a világon, amely metodista templomként szolgál.

Az Erfurthoz csatolt települések listája:

• 1911: Ilversgehofen
• 1937: Teile von Marbach
• 1938: Hochheim és Melchendorf, valamint Salomonsborn és Bindersleben részterületei
• 1950: Bindersleben, Gispersleben-Viti, Gispersleben-Kiliani, Marbach, Möbisburg és Schmira
• 1950: Bischleben, Dittelstedt és Rhoda
• 1994: Alach, Ermstedt és Frienstedt
• 1994: Büßleben, Egstedt, Hochstedt, Kerspleben, Kühnhausen, Linderbach-Azmannsdorf, Mittelhausen, Molsdorf, Niedernissa, Schwerborn, Stotternheim, Tiefthal, Töttleben, Vieselbach, Waltersleben és Windischholzhausen.
• 1994: Töttelstädt

Díszpolgárok

• 1998 Gunda Niemann-Stirnemann (* 1966. szeptember 7. Sondershausen) gyorskorcsolyázó
• 2002 Andreas Müller (* 1971. február 22. Erfurt) könnyűatléta, parasportoló

A város szülöttei

• Thomas von Erfurt (1300 körül) Magister Regiens és a St. Severi und St.Jakob iskola rektora
• Johann Aegidius Bach (1645. február 9. – 1716 novembere, Erfurt) orgonista, brácsás, és az erfurti zenekar zenei igazgatója.
• Johann Ambrosius Bach (1645. február 24. – 1695. február 20. Eisenach) zenész, Johann Sebastian Bach apja
• Johann Bernhard Bach I (1676. május 23. – 1749. június 11. Eisenach) zeneszerző, Johann Sebastian Bach unokatestvére
• Haberle Károly Konstantin Keresztély (1764. február 11. – 1832. június 1., Pest) német–magyar természetkutató
• Franz Vollrath Buttstedt (1738. – 1814. Rothenburg ob der Tauber) orgonista és zeneszerző
• Max Weber (1864. április 21. – 1920. június 14. München) szociológus
• Walter Rein (1893. december 10. Erfurt-Stotternheim – 1955. június 18. Berlin) zeneszerző
• Manfred Ruge (* 1945. október 7.) politikus (CDU), 1990-2006 között Erfurt főpolgármestere
• Clemens Fritz Német labdarúgó válogatott tagja.

Erfurthoz kapcsolódó további személyiségek

Személyiségek, akik életük egy részében Erfurtban éltek:

• Bonifatius Winfried (Wynfreth) (672. vagy 673. Crediton, Wessex, Anglia – 754. június 5. Dokkum, Friesland) bencés szerzetes, az erfurti püspökség megalapítója és a „németek apostola”
• Martin Luther (1483. november 10. Eisleben – 1546. február 18. Eisleben) reformátor, Erfurtban tanult
• Christoph Bach (1613. április 19. Wechmar – 1661. szeptember 12. Arnstadt) orgonista és zeneszerző, Johann és Heinrich Bach testvére és Johann Sebastian Bach nagyapja

Színházak

• „Die Schotte”
• Erfreuliches Theater Erfurt (bábszínház)
• Galli-Theater Erfurt
• Kabarett „Das Lachgeschoss”
• Kabarett „Die Arche”
• Neues Schauspiel Erfurt
• Theater Erfurt (operaház, 2003-ig színház is)
• Theater Waidspeicher (bábszínház)
• Theaterfirma Erfurt

Múzeumok

• Angermuseum
• Aquarium am Nettelbeckufer
• Elektromuseum
• „Haus zum Stockfisch” Városi Múzeum
• Molsdorfi kastélypark
• Német Kertészeti Múzeum
• Nyomdamúzeum
• Természetrajzi Múzeum
• Türingiai Népművészeti Múzeum
• „Új malom” Múzeum
• Wasserburg Kapellendorf

Templomok és kolostorok

• Allerheiligenkirche
• Ágoston-rendi kolostor
• Ägidienkirche
• Barfüßerkirche (rom)
• Dóm és a St. Severikirche
• Kaufmannskirche
• Lorenzkirche és Bartholomäusturm
• Peterskirche
• Predigerkirche
• Schottenkirche St. Nikolai-St. Jakobus

Világi épületek

• Cyriaksburg
• Haus zum „Güldenen Krönbacken”
• Haus zum Sonneborn
• Kormányzói Palota
• Krämerbrücke, az egyetlen beépített és lakott híd az Alpoktól északra
• Pályaudvar
• Petersberg citadella
• Városháza

Ismétlődő rendezvények

• Április: Tavaszi fesztivál a Dóm-téren
• Június: Altstadtfest, Waidfest
• Július: Triennale
• Július/Augusztus: Zooparkfest
• Augusztus: Lichterfest (ega)
• Augusztus/szeptember: Domstufenfestspiel
• Szeptember: Biermarkt (ega)
• December: karácsonyi vásár
• Nyár: Kertészeti Kiállítás (ega)
• Nyár: Krämerbrückenfest
• Ősz: Oktoberfest (Dóm-tér)

A város katolikus püspöki székhely, legnagyobb vallása mégis a lutheránus.

A településen csekély (650 fő) a zsidók létszáma.

Főpolgármesterek 1817-től

• 1817 – 1833: Dr. Wilhelm August Türk
• 1833 – 1850: Karl Friedrich Wagner
• 1850 – 1851: Dr. Hermann Mallinckrodt megbízott főpolgármester
• 1851 – 1871: Freiherr Carl von Oldershausen
• 1871 – 1889: Richard Breslau
• 1890 – 1895: Gustav Schneider
• 1895 – 1919: Dr. Hermann Schmidt
• 1919 – 1933: Dr. Bruno Mann
• 1933 – 1934: Theodor Pichier (NSDAP)
• 1935 – 1936: Dr. Max Zeitler (NSDAP)
• 1936 – 1945: Walter Siegfried Kießling (NSDAP)
• 1945. (április 15. – július 7.): Otto Gerber (pártonkívüli), megbízott főpolgármester
• 1945 – 1946: Hermann Jahn (KPD)
• 1946 – 1961: Georg Boock (SED)
• 1961 – 1969: Rudolf-Dietrich Nottrodt (SED)
• 1969 – 1982: Heinz Scheinpflug (SED)
• 1982 – 1989: Rosemarie Seibert (SED)
• 1989 – 1990: Siegfried Hirschfeld (SED)
• 1990 – 2006: Manfred Otto Ruge (CDU)
• 2006 – máig: Andreas Bausewein (SPD)

Önkormányzata

A 2004-es önkormányzati választások eredményeként az erfurti városi tanács a főpolgármester mellett 50 tagból áll:

• CDU – 20 képviselő
• Baloldali Párt – 17 képviselő
• SPD – 8 képviselő
• Szövetség ’90/Zöldek – 5 képviselő

Együttműködő városok

• Essen, 1990 óta
• Augsburg, 1993 óta

Többféle ipar. „Virágváros”: virágkertészet, vetőmagtermesztés, faiskolák.

Közlekedés

A várost több vasútvonal is érinti, és további vasútvonalak is építés alatt állnak. 2015-től Lipcse felé, 2017-től pedig Nürnberg felé is elkészül a nagysebességű vasúti kapcsolat. A város főpályaudvara az Erfurt Hauptbahnhof.

Média

Gazdaság

Erfurtban székelő közintézmények:

• Fővámiroda
• Ipari és kereskedelmi kamara
• Kereskedelmi kamara
• Körzeti tartalékos katonasági központ
• Regionális pénzügyi iroda
• Szövetségi munkaügyi bíróság

• Edith Stein-Iskola
• Erfurti Egyetem
• Evangélikus Gimnázium
• Gutenberg Gimnázium
• Papnevelő Intézet
• Szakfőiskola

Szabadidő- és sportlétesítmények

Parkok és helyi szabadidő-létesítmények

• Kertészeti Kiállítás
• Türingiai Állatkert

Nemzeti és nemzetközi színvonalú sportlétesítmények

• Andreasried kerékpárpálya
• Jégsportcentrum, gyorskorcsolya- és jégkorongcsarnok
• Steigerwaldstadion, 20 000 nézőhellyel

Testvérvárosai

Erfurt testvérvárosi kapcsolatot tart fenn a következő városokkal:

• Piacenza, Olaszország (1971)
• Győr, Magyarország (1971)
• Vilnius, Litvánia (1972)
• Kalisz, Lengyelország (1982)
• Mainz, Németország (1988)
• Lille, Franciaország (1991)
• San Miguel de Tucumán, Argentína (1993)
• Shawnee, Amerikai Egyesült Államok (1993)
• Lovecs, Bulgária (1996) (Korábbi kapcsolatok felújítása)
• Haifa, Izrael (2000)
• Jünan, Kína (2000)