Brunei

Domborzat

Brunei két egymástól különálló részből áll; a népesség 97%-a a nagyobb, nyugati részben él, a hegyekkel tarkított keleti területen csak mintegy tízezren laknak.

Legmagasabb pont: Bukit Pagon 1850 m

Vízrajz

Legfőbb folyó: Brunei

Éghajlat

Brunei éghajlata egyenlítői, magas hőmérsékleti értékekkel, magas páratartalommal és trópusi esőkkel. Az évi átlagos csapadék 2450-3000 mm.

Élővilág, természetvédelem

A 2010-es évek végén Brunei felszínének mintegy 70%-át trópusi esőerdő borítja. Ebből 32 000 hektár védett erdő és 50 000 hektár nemzeti park. A tengerpartot mangrovemocsarak követik, a nagyobb folyók mentén galéria- és mocsárerdők vannak.

Nemzeti parkjai

• Ulu Temburong Nemzeti Park – az ország ritkán lakott keleti részén terül el. Csaknem érintetlen trópus esőerdő.

Természeti világörökségei

Brunei egyetlen tája sincs a természeti világörökségek listáján.

Kínai és arab források szerint a Brunei folyó torkolatában a 7-8. században már létezett egy állam. Ezt a 9. század elején a Srivijaya birodalom foglalta el. Őket a későbbiekben a Majapahit birodalom váltotta.

A Brunei Szultanátus a 14. és a 17. századokban élte fénykorát, Területe kiterjedt a Fülöp-szigetek déli részére, Borneó sziget északi területeire valamint a Maláj-félsziget jelentős részeire. A későbbi hanyatlás okai az uralkodócsaládon belüli örökösödési háborúk és az európai hatalmak megjelenése voltak. Az európaiak megszüntették azt a hagyományos kereskedelmi hálózatot, amely Brunei hatalmának forrása volt. A 18. században Brunei rövid háborút vívott Spanyolországgal, amit meg is nyert.

1839-ben érkezett James Brooke angol kalandor Borneóra, és segített Brunei szultánjának leverni egy lázadást. Viszonzásul előbb az Északnyugat-Borneón fekvő Sarawak kormányzója, majd rádzsája lett. Bruneitől függetlenített uralmi területét gyorsan kiterjesztette. Közben Kelet-Borneón a British North Borneo Company terjeszkedett. 1888-ban Brunei brit védnökség lett. Megőrizte állami szuverenitását, de külügyei brit ellenőrzés alá kerültek. 1906-ban a végrehajtó hatalom egy része is a brit rezidens kezébe ment át. Tanácsadója lett a szultánnak minden ügyben, kivéve a helyi szokásokat és vallást.

Az 1960-as években kisebb lázadás tört ki a monarchia ellen, amelyet végül a britek vertek le. Az esemény a Brunei lázadás néven vonult be a történelemkönyvekbe. A lázadás hatására döntött úgy Brunei, hogy nem vesz részt a Maláj Szövetségben. 1984. január 1-jén Brunei teljesen független lett Nagy-Britanniától.

2005. március 17-én csatlakozott 191. tagként az UNESCO-hoz.

Brunei abszolút monarchia. Szultánja a 15. század óta uralkodó dinasztia tagja, Brunei állam- és kormányfője. A szultán döntéseit a miniszterek tanácsa, valamint személyes tanácsadói segítik, bár a szultán végül egyszemélyben dönt mindenről. Az ország tömegtájékoztatása rendkívüli módon kormánypárti, az uralkodói család szinte isteni kiváltságokat élvez az országban. Bruneiben nincs választott országgyűlés. Hassanal Bolkiah szultán 2004 szeptemberében hívta össze a kinevezett parlamentet, amely az 1984-es függetlenség óta nem ülésezett.

Az országban az 1960-as években lezajlott lázadás óta érvényben van a rendkívüli állapot, a lázadást végül a Szingapúrban állomásozó brit csapatok verték le. A Brit Hadsereg Királyi Gurka Lövész-zászlóalja () a mai napig Bruneiben állomásozik, a szultánnal kötött egyezség szerint az ország nyugati részében található olajmezők védelmére. A Brit Hadsereg más alakulatai is jelen vannak az országban, feladatuk a brunei hadsereg támogatása és képzése.

Bruneinek területi követelései vannak Borneó sziget Malajziához tartozó Sarawak részén, valamint azon országok közé tartozik, amelyek a vitatott státuszú Spratly-szigetekre is jogot formálnak. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy van bizonyos mértékű igény Sarawak függetlenségére is.

2014-ben Brunei lett az első kelet-ázsiai ország, amely szigorú iszlám saría törvényt fogadott el, amely olyan büntetéseket tesz lehetővé, mint a házasságtörésért való megkövezés és a lopásért végzett amputálás.

Politikai pártok

Közigazgatási beosztás

Brunei négy körzetre tagolódik, ezek helyi elnevezése daerah. A körzetek nevei:

1. Belait
2. Brunei és Muara
3. Temburong
4. Tutong

A körzet megyékből épül fel, ennek maláj neve mukim.

Védelmi rendszer

Brunei hivatalos népessége 2018-ban 429 ezer fő volt, a becsült 450-460 ezer, amelynek 78-79 %-a városokban él.

Képek

Népességének változása

Általános adatok

Írástudatlanság 2015-ben: 4%

Legnépesebb települések

Etnikai, nyelvi megoszlás

2014-ben a lakosság 65,7% -a maláj volt, 10,3% kínai, 3,4% őshonos bennszülött, a többit 20,6% -kal kisebb csoportok alkotják.

A népcsoportok egyben meghatározzák az országban használt legfontosabb nyelveket is. A maláj a hivatalos és a fő beszélt nyelv, de igen fontosak a kínai nyelvjárások is. Széles körben használják az angol nyelvet is.

Vallási megoszlás

Brunei hivatalos vallása az Iszlám, a szultán egyben az ország vallási vezetője is. Az ország lakosainak kétharmada, – beleértve a brunei malájok többségét – szunnita iszlám vallásúnak vallja magát.

Az országban jelentősebb buddhista közösség létezik (főleg a kínai származásúak), sok a keresztény vallású, és léteznek kisebb közösségek is, amelyek a mai napig folytatják bennszülött vallási rituáléikat.

A kínaiak többnyire a buddhizmus valamilyen formáját, vagy a konfucionizmus és taoizmus elemeit gyakorolják, ezért a népszámlálásokon gyakran ateistákként számolják őket.

2011-es becslés alapján a lakosság vallási megoszlása:

• Muzulmán 78,8%, keresztény 8,7%, buddhista 7,8% (főleg a kínaiak), egyéb (tartalmazza a törzsi vallásokat) 4,7%

Szociális rendszer

Általános adatok

Az apró Brunei államban a világ egyik legmagasabb életszínvonala van a bőséges olaj- és gázkészleteknek köszönhetően. Az ország GDP-jének felét a kőolaj- és földgáztermelés biztosítja. Az ország gazdaságában a külföldi és a hazai vállalkozás, a kormányzati szabályozások, jóléti intézkedések és a falusi gazdálkodás elemei keverednek egymással. A belföldi bevételeket külföldi befektetések egészítik ki. Az állam biztosítja a teljes orvosi ellátást, támogatja a lakhatást és a rizs árát. A brunei lakosok nem fizetnek jövedelemadót. A szultán rendszeresen osztogat földterületeket és házakat a lakosoknak a különféle kormányzati programok alapján.

A gazdaság stratégiai tervei között szerepel a munkaerő fejlesztése, a munkanélküliség csökkentése, a pénzügyi és idegenforgalmi szektorok fejlesztése, általában a gazdaság bázisának szélesítése.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Főbb termények: rizs, zöldség- és gyümölcsfélék.

Állattenyésztés: baromfi, vízibivaly, szarvasmarha, kecske.

Ipar

Gazdaságának alapja a kőolajipar. További ágak: földgázipar, építőipar.

Hajóipara jelentős.

Kereskedelem

• Exporttermékek: kőolaj és termékei, földgáz, ruházat
• Legfőbb exportpartnerek 2014-ben: Japán 39%, Dél-Korea 12,5%, Ausztrália 9,7%, India 9,2%, Thaiföld 6,4%, Indonézia 5,8%
• Importtermékek: vas és acél, gépjárművek, gépek, iparcikkek, élelmiszer, vegyi anyagok
• Főbb importpartnerek 2014-ben: Szingapúr 29,2%, Kína 26,9%, Malajzia 13,2%, USA 8,5%, Dél-Korea 4,5%, Egyesült Királyság 4,1%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közút

• Közutak hossza: 1712 km

Vasút

• Vasútvonalak hossza: 13 km

Légi

• Repülőterek száma: 2

Hivatalos légitársasága a Royal Brunei Airlines

Vízi

• Kikötők száma: 5

Brunei kultúrája erősen hasonlít a malajziai kultúrához, jelentős hindu és kínai behatásokkal. Elsődleges iszlám jellege, a kőolajgazdasága, társadalomföldrajza, brit gyarmati múltja és a vendégmunkások nagy száma miatt – az egyenlítői éghajlatától és a kínai kultúra jelenlététől eltekintve – a Perzsa-öböl menti gazdag arab országokhoz is hasonlít.

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Magyar vonatkozások

Polgár Ernő itt élt alkotóházában.

Hagyományok, néprajz

A strandokon szigorúan tilos a férfiaknak és a nőknek közösen fürdeniük.

Gasztronómia

A brunei gasztronómia, mely thai, indiai, kínai és japán hatásokkal is bír, erősen hasonlít a szomszédos szingapúri, maláj és indonéz konyhákra. Alapvető élelmiszerek a rizs és hal. A marhahús ritka és igen drágának is számít. Az ország törvényei az iszlám vallás okán tiltják a sertéshús bárminemű jelenlétét is. Tilos továbbá az alkoholfogyasztás. Vidéki területeken gyakori a vadhús (szarvas és különféle vadmadarak) fogyasztása.

A brunei ételek erősen fűszeresek, gyakori fogások még a különböző tésztafélék is. Népszerű eledel az ambuyat, amely egy keményítőből készült ízetlen golyó, amit savanyú fűszeres mártásban kell mártani, s úgy megenni. Szintúgy gyakori a nasi katok nevű rizsalapú étel, amelyhez tartozik sült csirke, tészta, erőspaprika és a különböző másodlagos összetevők, mint például garnélarák, fokhagyma, gyömbér, mogyoróhagyma, pálmacukor, citromlé, ecet és szardella. A nasi katok-ot hagyományosan barna papírba csomagolva szolgálják fel.

A hagyományos italok közé a tea, kávé, kókusztej és különféle gyümölcslevek tartoznak.

Erőteljesen fejlesztik a turizmust, ezen belül is az öko- és kalandturizmust. A turistákat az élővilág is vonzza ide.

Az iszlám Brunei államvallása, és a turistáknak be kell tartaniuk az iszlám etikettet. A nőknek visszafogottan kell öltözniük a konzervatív és vidéki területeken. A ramadán hónap folyamán a látogatók a nyilvános helyiségekben napközben nem ihatnak és nem ehetnek. Megfelelő öltözetben lévő külföldiek, nem muszlim turisták beléphetnek a mecsetekbe; a nőknek azonban be kell takarniuk a fejüket, a vállukat és a térdüket.

Kulturális látnivalók

• Omar Ali Saifuddin szultán mecset Bandar Seri Begawanban
• Brunei Múzeum
• Istana Nurul Iman: Brunei szultán palotája és hivatalos rezidenciája
• Jerudong Park: Vidámpark
• Jame'Asr Hassanil Bolkiah mecset
• Kampong Ayer („vízi falu”) Bandar Seri Begawan-ban
• Olaj- és gázkutató központ Seria-ban

Oltás

Javasolt oltások Bruneibe utazóknak:

• Hastífusz
• Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
• Hepatitis B (magas a fertőzésveszély)

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

• Kolera

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

• Sárgaláz

Brunei eddig még nem nyert érmet az olimpiai játékok során.

• Bővebben: Brunei az olimpiai játékokon

A Brunei labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el nemzetközi sikereket.

• Bővebben: Brunei labdarúgó-válogatott

Február 23. – Nemzeti ünnep – a védnökség megszűnésének napja, 1984

• L. W. W. Gudgeon (1913). British North Borneo. (Brit Észak-Borneo), London, Adam and Charles Black.
• Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
• Brunei.lap.hu (linkgyűjtemény)