factograf
HU

fosszilis emlősfaj

Óriásszarvas

Óriásszarvas

Key facts

osztály, amelynek példányafosszilis taxon
tudományos névMegaloceros giganteus
rendszertani kategóriafaj

Az óriásszarvas (Megaloceros giganteus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.

Leírása

Az óriásszarvas rekonstrukciója
Az óriásszarvas rekonstrukciója

A pleisztocén során, mintegy 400 000 évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, és az utolsó jégkorszak (Würm) végével tűnt el, radiokarbon kormeghatározással a legkésőbbi lelet kora 7700 évnek adódott.

Nemének a típusfaja.

A jégkorszaki embernek kortársa volt. Angolul „ír jávorszarvasnak” (Irish elk) is nevezik, mivel csontjai főleg írországi lápokból kerültek elő (ennek ellenére egész Európában előfordult). Hatalmas termetű szarvasféle lehetett: a marmagassága mintegy 2,1 méter volt, lapátos (inkább a jávorszarvaséra emlékeztető) agancsának terpesztése elérte a 3,65 métert, tömege pedig a 40 kg-ot, az állat tömege pedig átlagosan a 450–600 kg-ot, és akár a 700 kg-ot. A nyílt, füves térségeken élhetett és hatalmas agancsa miatt elkerülhette az erdőket, mivel fennakadhatott a fák ágaiban.

Pontos besorolása sokáig vitatott volt: a csontmaradványok alapján eleinte úgy gondolták, hogy legközelebbi rokona a gímszarvas (Cervus elaphus). A DNS-vizsgálatok eredményeképpen viszont eldőlt, hogy a legközelebbi élő rokona az európai dámvad (Dama dama).

Kihalásának okai vitatottak: egyesek szerint hatalmas méretű agancsaik okozhatták kipusztulásukat. Erre két magyarázatot dolgoztak ki:

  • idővel az agancsok olyan hatalmas méretűek lettek, hogy akadályozták az egyedeket a mindennapi életvitelükben (tkp. a nemi szelekció „megszaladása”);
  • az agancsok felépítéséhez sok kalciumra és foszfátokra volt szüksége, viszont az utolsó jégkorszak végével a megváltozott növényzet már nem tudta biztosítani a szükséges elemeket az agancsok felépítéséhez, így az állatokban csontritkulás (osteoporosis) alakult ki, mivel az agancsok felépítéséhez szükséges elemeket szervezetük a csontjaikból vonta ki.

Mások szerint őseink túlzott vadászata okozhatta a faj kihalását (erről bővebben: pleisztocén megafauna).

Érdekességek

Az óriásszarvas rekonstruált képe alapján készült bronzszobor a párizsi Vincennes Állatkertben
Az óriásszarvas rekonstruált képe alapján készült bronzszobor a párizsi Vincennes Állatkertben

Egy óriásszarvas csontváza megtalálható Münchenben a Müncheni Palaeontológiai Múzeumban. Magyarországon is előkerült csontmaradványa, amelyet állítólag a Lengyel-barlangban talált meg Tasnádi Kubacska András, és amit Jánossy Dénes határozott meg és vizsgált. A lelet a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytárába került.

A Magyarhoni Földtani Társulat által megszervezett Év Ősmaradványa programban jelölték a 2022-es év ősmaradványának, a Tetractinella nevű brachiopodával és a balatoni kecskekörömmel egyetemben. A közönség általi szavazáson az Óriásszarvas nyerte el a címet.

Óriásszarvas-agancsok

3 images

Források

  • Zdenek V. Spinar – Zdenek Burian: Élet az ember előtt; Gondolat, 1985.

További információk

  • "Extinct Giant Deer Survived Ice Age, Study Says". N.Geographic. 2017. március 14. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. március 30.
  • "CGI picture from "Walking with Beasts"". Discovery Channel. 2006. február 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2006. február 14.
  • "Megaloceros, Irish elk, Giant deer". BBC. Hozzáférés: 2005. október 25.{{cite web}}: CS1 karbantartás: elavult archiválási szolgáltatás (link)
  • "The Case of the Irish Elk". University of California at Berkeley. 2005. november 11. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2005. október 25.

Read next

In 50 languages

Text from Wikipedia, CC BY-SA 4.0 · Source article