Tarsoly

A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, a készenléti íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve az oldalukon hordták. "Már korábban kialakult a honfoglalók művészetének sajátos egységes stílusa, miként a különböző törzsek is szövetségben egyesültek. Ez a stílus mindegyik elődjétől meg is különbözteti a magyarság korai művészetét. A jellegzetesen magyar, méltóságot jelző tarsolyok díszítésmódja szépen példázza a sokféleség és az egység együttes megvalósítását. A különálló veretekkel fedett bőrtarsoly (pl. Újfehértó-Micskepusztáról, Budapest-Farkasrétről) ornamentális rendszere az egész tarsolyt borító tarsolylemezek némelyikén (pl. Félegyháza, Szolnok-Strázsahalom) is megjelenik, s alighanem ebből indult ki a központi elrendezésű kompozíció. Más tarsolylemezeket a zárószíjat utánzó sáv oszt két szimmetrikus félre (Eperjeske), egy harmadik típusban pedig a palmetták textilmintára emlékeztető végtelen láncolatba fonódnak össze (Galgóc, Szolyva, Bodrogvécs, Bana). A különféle kompozíciós sémák alkalmazása a Kárpát-medencében a legkülönbözőbb mesterek kezén nagyobb lélegzetű ornamentális kompozíciók összefüggésében jelentek meg. A honfoglalás kori magyar fémművesség stílusát az elődökétől jól felismerhetően megkülönbözteti az ornamens elegáns, éles elhatárolása, a stilizált díszítő elemek megsokszorozására való hajlam, továbbá az állatalakok leegyszerűsített, stilizált, lendületes vonalrajzú sziluett-jellege." A tarsolylemezek gyakran művészi megformálású ötvöstárgyak.

Az övről a tarsoly szíjon csüngött le, s ezt a szíjat is veretekkel díszítették. Ez a szíj egyúttal a tarsoly zárásához is szolgált. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült. A tarsolyban a tűzszerszámokat (apró készségeket, a kovát, taplót és a csiholóacélt) tartották. A magyar honfoglaló lovasok a szablyát, az íjtegezt és a nyíltartó tegezt (puzdra), a tarsollyal együtt az övükön felfüggesztve, oldalukon hordták.

A tarsolyok nagy részénél a fedelet teljesen befedő tarsolylemez díszítette. Ezeken mutatkozott meg a legszebben a magyar ötvösök leleményessége. A tarsolylemez a honfoglalás kori tarsolyok jellegzetes, fémből, egyedi ötvösmunkával készült fedőlapja.A tarsolylemezzel díszített tarsoly a honfoglaló magyarság jellegzetessége. Feltételezhető, hogy tarsolylemezt közülük is csak a vezető réteg tagjai hordtak, esetleg közülük is csak bizonyos törzshöz tartozók. Ezt támasztja alá, hogy eddig viszonylag kevés, mintegy 43 db tarsolylemez került elő, viszont azonos környékről gyakran több is. A Magyar Nemzeti Múzeum Tarsolylemezek c. időszaki kiállítás anyagában az szerepel, hogy múzeumokba csak 27 tarsolylemez és 13 veretes tarsoly került be.

A 8-10. században a Volgai Bolgárország ellenőrizte az Urál hegység mindkét oldalán, egészen északra vezető kereskedelmi útvonalakat. A finnugor népek által lakott területekre irányuló kereskedelmi expedícióknak lehettek magyar résztvevői is – akik ebben az időben a volgai bolgárok melletti törzsi szálláshelyeken laktak – így kerülhettek a marikhoz, komi-permjákokhoz, hantikhoz „a magyarok által kedvelt tárgyak: tarsolylemezek, tálak (...) (Veszelov-tanyai tarsolylemez, permi tarsolylemez, szalehardi tál)”.

Tarsolylemezes és veretes tarsolyok:

• banai
• bárándi
• besenyőtelki
• bodrogszerdahelyi (veretes)
• bodrogvécsi
• budapest-farkasréti (veretes)
• bugyi-felsőványi
• csomádi
• csernyigovi
• dunavecse-fehéregyházi
• eperjeskei 2
• eperjeskei 3
• galgóczi
• izsáki
• karosi 9 (veretes; Karos-Eperjesszög I. temető 9. sír)
• karosi 11 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 11. sír)
• karosi II/29
• karosi 41 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 41. sír)
• karosi 52
• karosi 61 (veretes; Karos-Eperjesszög II. temető 61. sír)
• kenézlői 3
• kenézlői 14
• kenézlői 28
• kiskunfélegyházi
• kiszombori
• krjukovó-kuzsnovói mordvin (veretes)
• panovói mordvin
• pátyi (2 db)
• przemysli (veretes)
• permi
• rakamazi
• rétközberencsi
• szolnok-strázsahalmi
• szolyvai
• tarcali
• tiszabezdédi
• tiszaeszlár-bashalmi (veretes)
• tiszaeszlár-bashalmi II.
• tiszanánai
• tiszavasvári (veretes)
• túrkevei Ecsegpuszta Bokroshalom
• túrkevei II.
• tuzséri
• újfehértói Micskepuszta (veretes)
• veszelovói (őscseremisz temető)

• ↑ Révész L.: Révész László. "A karos-eperjesszögi veretes tarsolyok helyreállítása" (PDF). HONFOGLALÁS KORI VERETES TARSOLYOK KAROSRÓL. arpad.abtk.hu.
• Türk Attila 2013: Archäologische Daten zu einigen Details der Taschen- und Feuergerätefunde des 10. Jahrhunderts im Karpatenbecken im Spiegel ihren osteuropäischen Analogien. Slov. Arch. 61/1, 177–198.
• ↑ Sudár: szerk.: Sudár Balázs: Magyarok a honfoglalás korában. Magyar őstörténet 2.. Budapest, Helikon, 2015.
• László Gyula: Árpádok népe – A tarsolyokról Archiválva 2006. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tarsolyosok Archiválva 2007. január 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
• sulinet.hu