factograf
HU
Sign in

emlősnem

Sus

Sus

Key facts

osztály, amelynek példányataxon
tudományos névSus
rendszertani kategória(növény/gomba)nemzetség / (állat)nem

A Sus az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó nem, a disznók neme.

Rendszerezés

A nembe az alábbi 10 élő faj és 13 fosszilis faj tartozik:

  • †Sus australis Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
  • †Sus bijiashanensis Han et al, 1975 – kora pleisztocén, Kína
  • †Sus falconeri – pleisztocén, indiai Siwalik régió
  • †Sus houi Qi et al, 1999 – pleisztocén, Kína
  • †Sus hysudricus
  • †Sus jiaoshanensis Zhao, 1980 – kora pleisztocén, Kína
  • †Sus liuchengensis Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
  • †Sus lydekkeri Zdansky, 1928 – pleisztocén, Kína
  • †Sus offecinalis Koenigswald, 1933 – Kína
  • †Sus peii Han, 1987 – kora pleisztocén, Kína
  • †Sus subtriquetra Xue, 1981
  • †Sus strozzii Forsyth Major, 1881 - pliocén-kora pleisztocén, Dél-Európa
  • †Sus xiaozhu Han et al, 1975 – kora pleisztocén, Kína

Korábban a törpedisznót (Porcula salvania) is ebbe az emlősnembe sorolták, Sus salvanius néven.

Képek

Sus barbatus
Sus barbatus
Sus cebifrons
Sus cebifrons
Sus celebensis
Sus celebensis
Sus philippensis
Sus philippensis
Sus scrofa
Sus scrofa
Sus verrucosus
Sus verrucosus
6 images

Források

  • Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
  • Csodálatos állatvilág. (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó. 2000. ISBN 963-86092-0-6. {{cite book}}: Unknown parameter |extra= ignored (súgó)
  • Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
  • Funk, Stephan M., Sunil Kumar Verma, Greger Larson, Kasturi Prasad, Lalji Singh, Goutam Narayan and John E. Fa (2007). The pygmy hog is a unique genus: 19th century taxonomists got it right first time round. Molecular Phylogenetics and Evolution, Volume 45, Pages 427-436.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Pig című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Read next

In 96 languages

Text from Wikipedia, CC BY-SA 4.0 · Source article