A magnezit egy karbonátásvány, a magnézium-karbonát trigonális kristályrendszerű ásványa. Nevét az ókori Thesszália egyik városáról, Magnésziáról (Μαγνησία) kapta.
Főleg romboéderes, szkalenoéderes, ritkábban prizmás vagy táblás kristályokban található. Gyakori a tömeges kristályos, lemezes, szálas megjelenése. Fontos tűzállóanyag ipari felhasználásban, kohó bélelő téglák és idomok gyártására. Nikkel szennyeződés esetén az elnevezése: hoshit, nikkel és vas együttes szennyezésű változata a breunnerit. Tömeges, aprószemcsés kristályos megjelenésben nehezen különböztethető meg a dolomittól.
Kémiai összetétele
Keletkezése
Elsődlegesen szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Metaszomatikus, metamorf képződése is gyakori. Üledékes megjelenésekben is előfordul. Fontos kőzetalkotó ásvány. Szkarnosodásokban is megjelenik.
Előfordulása
Ausztria területén Salzburg, Steinmark és Oberdorf közelében. Németországban Eifel vidékén. Szlovákiában Jolsva (Jelsava), Lubenyik, Baráttelke (Magnezitovce) és Rozsnyó közelében. Lengyelországban a sziléziai területeken. Olaszországban Piemont környékén és Toscanában. Megtalálható Norvégia és Svédország területén. Jelentős előfordulások vannak Görögországban Euboea vidékén és Törökországban. Oroszországban az Ural-hegységben. Az Amerikai Egyesült Államokban Arizona, Nevada és Kalifornia szövetségi államokban. Megtalálható Kína területén Mandzsúriában. Jelentős mennyiségben fordul elő Brazília különböző vidékein.
Magyarországi előfordulása
Nagybörzsönyben a nagyirtáspusztai ércesedésben találtak magnezitet, dolomit és ankerit társaságában. A Budai-hegység dolomitjaiban, így a Gellért-hegy területén is megtalálható.
Források
- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
- Simon and Schuster's Guide to Rocks and Minerals. Milano. 1978.
- Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
