Az Indicator a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó névadó típusnem.
Rendszerezésük
A nemet James Francis Stephens angol ornitológus írta le 1815-ben, az alábbi 11 faj tartozik ide:
- Indicator pumilio
- Willcock-mézkalauz (Indicator willcocksi)
- Indicator meliphilus
- Indicator exilis
- Indicator conirostris
- kis mézkalauz (Indicator minor)
- Indicator maculatus
- pikkelyestorkú mézkalauz (Indicator variegatus)
- indiai mézkalauz (Indicator xanthonotus)
- feketetorkú mézkalauz (Indicator indicator)
- malajziai mézkalauz (Indicator archipelagicus)
Életmódjuk
Ennek a madárnemnek a neve arra a tulajdonságára utal, mely szerint az embereknek megmutatja a méhek kolóniáit, hogy aztán a szétvert kolóniából kivehesse a méhlárvákat és méhviaszt.
Szaporodásuk
Ezek a fajok fészekparaziták; tojásaikat más madarak, főleg Lybiidae és harkályfélék odúfészkeibe rakják. Az Indicator tojók 5-7 napon keresztül, általában 5 tojást raknak le. Mindegyik tojás más fészekbe kerül. A kikelt Indicator fiókák kidobják mostohatestvéreiket a fészekből; ha nem, akkor éles és horga csőrükkel halálos sebeket ejtenek a tojásokon, illetve fiókákon.
Források
- ITIS szerinti rendszerbesorolása
- Barlow, Clive, Tim Wacher, and Tony Disley (1997). A Field Guide to the Birds of the Gambia and Senegal. A. & C. Black (Publishers) Ltd. ISBN 1-873403-32-1.
{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link) - Stephens, J.F. 1815. General Zoology 9 pt1 p. 131
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Indicator (genus) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
