Hertha BSC

Kezdeti időszak

A klub 1892-ben alakult Hertha 92 néven, egy gőzhajó kék és fehér kéményéről kapta a nevét. A Hertha név utalás Nerthusra, a termékenység istennőjére a germán mitológiában. A Hertha megnyerte az első berlini döntőt 1905-ben. 1910 májusában barátságos mérkőzésen nyert a Southend United FC ellen, ami ebben az időben hihetetlen teljesítménynek számított, hiszen Anglia ennek a sportnak a szülőföldje. Később a Hertha összeolvadt egy jómódú berlini klubbal, a Berliner Sport-Clubbal, és Hertha Berliner Sport-Club néven folytatta pályafutását a csapat. Az új csapat továbbra is jelentős sikereket ért el az Oberliga Berlin-Brandenburg-ban, amely Berlin legnagyobb labdarúgó csapatainak ligája volt. A csapat olyan jól játszott, hogy ezek után hat évig (1926-1931) folyamatosan az első osztályban szerepelt, viszont a legnagyobb eredménye ennek a kis csapatnak az 1930–as és az 1931-es szezon volt, ugyanis ekkor szerezték eddigi két bajnoki címüket. A BSC így vált Németország legsikeresebb csapatává a II. világháború előtt.^[forrás?]

Bajnokság a Harmadik Birodalom korában

A bajnokságot, mivel két szezont nem tartottak meg, 1933-ban újraindították és feldarabolták tizenhat régióra, ahol a Hertha a Gauliga Berlin-Brandenburg-ba került. A klub továbbra is sikerrel zárta a saját régiójában az összes mérkőzést, és el is nyerték a divizionális címet 1935-ben, 1937-ben és 1944-ben. Azonban már a bajnokság első mérkőzésén kiütötték őket. Ugyanis ebben az időben a bajnokságban az volt a szabály (a regionális liga kivételével), hogy egy csapat ott esik ki, ahol először veszít. A klub elnöke Hans Pfeifer lett, a náci párt tagja.^[forrás?]

Belépés a Bundesliga mezőnyébe

1963-ban megalakult a Bundesliga, ahol a Hertha Berlin volt a címvédő, és így lett alapító tagja az új nemzeti ligának. Annak ellenére, hogy a csapat a kieső helyen végzett, a csapatot az 1964-65-ös szezonban még vesztegetéssel is megvádolták. Ez válságot okozott a Bundesligában, amely szerette volna politikai okokból, hogy legyen egy Berlint képviselő csapat is a bajnokságban. A Herthának sikerült a visszatérés a legfőbb német ligába az 1968-1969-es szezonban, mert egy szilárd, kemény taktikát alkalmazott, mellyel elérték a sima bentmaradást, így a klub Berlin kedvenc csapata lett.

Azonban a Hertháról ismét hamar botrányos hírek, híresztelések szóltak.^[forrás?] Ez volt a Bundesliga valaha volt legnagyobb bunda botránya 1971-ben. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a klubnak 6 millió német márkás adóssága van. A csapatnak el kellett adnia akkori otthonát. Ennek ellenére, a csapat második helyezett lett a Bundesligában a Borussia Mönchengladbach mögött 1974-1975-ben, és 1979-ben UEFA-kupa elődöntős is volt, amely ma az Európa-liga elődöntőjének felel meg. Ezenkívül kétszer játszott német kupadöntőt (1977 és 1979), de egyiket sem nyerte meg.

A következő években a csapat sorsa rosszra fordult, mert kiestek a Bundesliga 2-be, ahonnan csak 1997-ben tértek vissza a profi ligába.^[forrás?] 1982-ben a csapat egyesült a Tennis Borussia Berlinnel, a SpVgg Blau-Weiß 1890 Berlinnel és a SCC Berlin-nel, és így az FC Utopia gúnynevet kapták. A Hertha kiesett a harmadosztályba, ahol két szezont töltött (1986-1987 és 1987-1988). A Hertha nagyon jól játszott a német ligakupában, és a döntőig menetelt 1993-ban, de a Bayer Leverkusen 1-0-ra legyőzte.^[forrás?] Miután leomlott a berlini fal, a Hertha lett a legnépszerűbb csapat Kelet-Berlinben is. Két nappal a fal leomlása után 11.000 kelet-berlini nézte végig a Hertha mérkőzését a SG Wattenscheid ellen. 1997-ben a Hertha visszajutott a Bundesligába, ahol általában a legjobb tíz csapat közé tartozott. 10 millió DM adósságot halmozott fel a klub 1994-ben, amelyet az új szponzorokkal és befektetők tőkéjével lassan le is faragtak.^[forrás?]

A 2000-es évek

Az elmúlt években a csapat sokszor került nemzetközi kupákba, mint például az UEFA-bajnokok ligája vagy az UEFA-kupa. Hertha is rengeteg pénzt ölt bele a saját ifjúsági labdarúgó akadémiájába, amely felkészíti a sok tehetséges játékost a Bundesligára. A csapat majdnem kiesett a 2003-04-es szezonban, de visszajutott és a negyedik helyen végzett a következő szezonban, de így kimaradt a BL-ből, hiszen döntetlent játszott az utolsó fordulóban a Hannover 96 ellen, és ezzel a Werder Bremen lett a harmadik. Ennek örömére a Werder elküldött a Hannover csapatának egy kilencvenhatos, üveges pezsgőt. A 2006-07-es Hertha a bajnokságot befejezve 10. lett, de április 11-én érkezett a csapatba Falko Götze, Mario Götze testvére. A Hertha megkezdte a 2007-08-as szezont egy új menedzserrel, Lucien Favre-rel, aki megnyerte a svájci bajnokságot a FC Zürich-el. Tizedikek lettek újra, de indultak, mivel megnyerték a kupát, így egészen a csoportkörig versengtek. A sikeres kampányok után a 2008-09-es szezonban, negyedikek lettek.^[forrás?] A 2010-2010-es szezonban a Bundesliga 2-be kerültek, viszont a Hertha BSC biztosította visszatérését a Bundesligába a 2011-2012-es szezonban, mivel a rájátszásban legyőzte a MSV Duisburgot 1-0-ra. A Hertha a 16. helyen végzett, és ezzel kiesett a másodosztályba. A 2012-2013-as Bundesliga 2 megnyerésével biztosították újra a helyüket Németország legkiválóbb bajnokságában, a 2013-2014-es szezonra. A 2014-15-ös szezon csapnivalóan sikerült a berlinieknek, a holland Jos Luhukayt 2015 februárjában menesztették, helyére pedig a klub meccsrekordere, Dárdai Pál került, akinek sikerült benntartania a Herthát a Bundesligában. A 2015-16-os szezon ennek fényében várakozáson felül sikerült, érkezett Vedad Ibišević, ő és Salomon Kalou fontos gólokat szereztek, de a berliniek inkább csapatként produkáltak kiemelkedőt.^[forrás?] A 2016/2017-es bajnokságban elért 6. helyezésével az Európa-liga csoportkörébe, jutott de ott nem tudott maradandót alkotni és utolsó lett.^[forrás?]

A Hertha BSC hazai meccseit a berlini Olimpiastadionban játssza, amely 76 243 néző befogadására alkalmas. Ez a második legnagyobb ilyen jellegű létesítmény Németországban, a dortmundi Westfalenstadion után (82 932).^[forrás?]

A stadiont más stadionokkal együtt a 2006-os FIFA labdarúgó világbajnokságra újították fel, kis részt meghagyva az 1936-os berlini nyári olimpiai játékokra épített stadionból. A 2006-os világbajnokság alatt hat mérkőzést rendeztek itt, többek között a döntőt is.

• Német bajnok: 2
  • 1930, 1931
• Német másodosztályú bajnok: 3
  • 1990, 2011, 2013
• Oberliga Berlin bajnok: 8
  • 1925, 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1933
• Gauliga Berlin-Brandenburg bajnok: 3
  • 1935, 1937, 1944
• Liga Kupa bajnok: 2
  • 2001, 2002
• UEFA Intertoto Kupa bajnok: 5
  • 1971, 1973, 1976, 1978, 2006
• UEFA-kupa elődöntős: 1
  • 1979

• Alex Alves
• Mario Basler
• Yıldıray Baştürk
• Erich Beer
• Stefan Beinlich
• Fredi Bobic
• Ali Dáji
• Sebastian Deisler
• Mark Farrington
• Christian Giménez
• Bart Goor
• Thomas Helmer

• Hendrik Herzog
• Lorenz Horr
• Király Gábor
• Andreas Köpke
• Niko Kovač
• Axel Kruse
• İlhan Mansız
• Marcelinho
• Norbert Nigbur
• Michael Preetz
• Carsten Ramelow
• Otto Rehhagel

• Marko Rehmer
• Giuseppe Reina
• Kjetil Rekdal
• Wolfgang Sidka
• Johannes Sobek
• Eyjólfur Sverrisson
• Dariusz Wosz
• Witthaya Hloagune
• Dárdai Pál
• Salomon Kalou
• Thomas Kraft

2024. augusztus 30. szerint.

A vastaggal jelzett játékosok felnőtt válogatottsággal rendelkeznek.

A dőlttel jelzett játékosok kölcsönben szerepelnek a klubnál.

• Hivatalos honlap Archiválva 2011. július 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• Hertha Berlin statisztikái Archiválva 2007. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
• HerthaUnser Hivatalos Fanclub (németül)