factograf
HU

ásvány

Grafit

Grafit

Key facts

osztály, amelynek példányaásványfajta
tömeg12 atomi tömegegység
leírást tartalmazó forrásBrockhaus–Efron enciklopédikus szótár

A grafit a terméselemek osztályába tartozó ásvány, a szén hexagonális kristályrendszerű allotrop módosulata. Fejlett lapokkal határolt, kristályos alakban ritka, többnyire pikkelyes-leveles vagy vaskos, szemcsés, néha földes halmazokban jelenik meg.

Keletkezése

  • Metamorf eredet – metamorfizált kőzetekben szerves eredetű grafit képződik kőszenes üledékekből, nyomás és hőmérséklet együttes hatására, de kontakt metamorf hatásra is keletkezik.
  • Magmás keletkezés – gránitpamint hidrotermális képződése is ismert.
  • Meteoritásvány – főként vas-, de egyes szilikátmeteoritokban is megtalálható kisebb-nagyobb gumókban.

Előfordulása, termelése

A grafit fontosabb előfordulásai:

  • Déli-Kárpátok
  • Anglia (Borrowdale - Cumbria)
  • Finnország (Pargas)
  • Olaszország (Vezúv)
  • Ausztria (Alpok)
  • Srí Lanka (Galle)
  • Korea
  • USA (Ticonderoga, Bear Mountain, Ogdensburg)


Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata adatai alapján 2016-ban a világ természetes grafit termelése 1 200 000 tonna volt.

Ország Grafit export (ezer t)
Kína 780
India 170
Brazília 80
Törökország 32
Koreai NDK 30

Jelentős szintetikus grafit előállító az Egyesült államok. További jelentős termelők:

  • Oroszország
  • Németország

Szerkezete, megjelenése

Szerkezete jellegzetes rétegrács. A hexagonális hálózatú rétegekben az atomok távolsága (1,42 Å) kisebb, mint a gyémántrácsban (1,542 Å), míg két szomszédos réteg 3,35 Ǻ távolságra van egymástól. A rétegsíkokat gyenge van der Waals-erők tartják össze. A grafitban egy szénatom három másik szénatommal kapcsolódik egyszeres (σ) kovalens kötéssel. A szénatomok negyedik vegyértékelektronja nem vesz részt kémiai kötések kialakításában. Ezek az elektronok delokalizáltak. Ennek köszönhető az, hogy a grafit jól vezeti az elektromos áramot, és az is, hogy a grafit fekete színű.

Előállítása

Az ipari grafitgyártás folyamatát 1896-ban szabadalmaztatta az amerikai Edward Goodrich Acheson (Acheson-eljárás). Koksz és agyag keverékét hevítve a reakció során szilícium-karbid keletkezik, ami 4150 °C-on szilícium-vesztéssel grafitot hagy hátra.

Felhasználása

Írószerek, festék- és kenőanyagok, olvasztótégelyek, elektródák, atomerőműben moderátorként (pl. RBMK-1000 tipusú reaktorokban).

Galéria

Grafitrács
Grafitrács
Atomreaktor grafitmagja
Atomreaktor grafitmagja
0,5 mm-es grafithegy
0,5 mm-es grafithegy
3 images

Források

  • "Ásványok rendszerezése". Hozzáférés: 2018. augusztus 1.
  • "Grafit". Hozzáférés: 2018. augusztus 1.

Read next

In 94 languages

Text from Wikipedia, CC BY-SA 4.0 · Source article