Drenthe

Drenthe Hollandia sok más részétől eltérően mindig egy gyéren benépesített vidéki terület volt. Hollandia más tartományai tulajdonképpen nem úgy tekintettek erre a területre, mint az ország részére, hanem mint terméketlen "ugarra". Ezen a terméketlen területen mindazonáltal a történelem előtti idők óta éltek emberek, bár csak egy maroknyian. Ennek a legkézzelfoghatóbb bizonyítékai az i. e. 3500 körül épített dolmenek (hunebedden). A Hollandiában levő 54 dolmen közül 53 Drenthében található, jobbára a tartomány északkeleti részében. Drenthét először egy 820-ból származó dokumentumban említik, Pago Treanth néven (Drenthe kerület). A Het Drents Archiefből való, 1024-ben és 1025-ben íródott okmányok Drenthe megyéről beszélnek.

Utrecht püspökeitől való hosszú függés után Drenthe a 16. században V. Károly uralma alá került. Mikor a Hét Tartomány Egyesült Köztársaságát kikiáltották 1581-ben, Drenthe ennek a része lett, bár tartományi jogokat csak 1796. január 1-jén, a királyság visszaállításakor kapott.

Röviddel a második világháború kitörése előtt a holland kormány épített egy tábort Westerbork városa közelében a német zsidó menekültek elszállásolása céljából. A sors iróniája, hogy a világháború alatt a német megszállók ezt a tábort Durchgangslagerként, átmenő állomásként használták (KZ Westerbork néven). Sok holland zsidót és cigányt, ellenállási harcosokat és politikai ellenfeleket börtönöztek be itt, mielőtt továbbhurcolták őket németországi és lengyelországi táborokba. Anne Frankot a Westerborkból induló utolsó vonaton deportálták.

A 41 tagú tartományi tanácsot (Provinciale Staten) a királynő megbízottja vezeti, aki jelenleg Jetta Klijnsma. Míg a tanács tagjait a lakosság választja, a megbízottat a királynő és a holland kormány nevezi ki. 6 hellyel a szocialista PvdA a legnagyobb párt a tanácsban.

A tartomány napi ügyeit a Gedeputeerde Staten (Meghatalmazottak tanácsa) intézi, amit szintén a megbízott vezet, a tagjai (gedeputeerden) a miniszterekéhez hasonló funkciót töltenek be.

A főváros Assen mellett Emmen, Meppel és Hoogeveen a tartomány jelentősebb központjai. Drenthe javarészt síkság, jelentős folyói és tavai nincsenek. A mezőgazdaság fontos munkaadó, de ipari térségeket is találunk a városok közelében. A tartomány csendessége, nyugalma növekvő számú turistát vonz.

Az 1990-es években végrehajtott átszervezések során a Drenthe községeinek, azaz alapfokú önkormányzatú közigazgatási egységeinek számát tizenkettőre csökkentették. A legtöbb önkormányzat több várost és falut foglal magába.

• Hivatalos honlap
• Drenthe térképe pdf-ben