Auch város (nevének kiejtése: [oʃ]; Franciaország déli részén, Okcitánia régióban, Gers megye székhelye, valamint az Auch-i főegyházmegye érseki székhelye. A város a Gers folyó jobb partján terül el. Lakosainak száma 22 428 fő (2023. január 1.). Auch Barran, Castillon-Massas, Castin, Duran, Lasséran, Leboulin, Montaut-les-Créneaux, Montégut, Ordan-Larroque, Pavie, Pessan, Preignan és Roquelaure községekkel határos.
Története
Elimberris néven egy Aquitaniából származó ókori galliai törzs, az auscusok székhelye, fővárosa volt. I. e. 56-ban a Római Birodalom része lett, a rómaiak Augustának nevezték. Később a vandálok, majd a szaracénok pusztítottak a városban.
A 11. században Auch egy ideig a Xe Armagnac grófok fővárosa volt. 1205-ben városi jogokat kapott.
A 12. században a város paréage volt, azaz a város a két hatóság; az Armagnac és az érsek között oszlott meg.
A város fő dísze a város magasabban fekvő részében álló reneszánsz homlokzatú gótikus székesegyház. Főhajója két oldalán a 16. században faragott 113 stallum sorakozik, vallásos és mitológiai témájú faragványokkal, reneszánsz kori üvegablakai ugyancsak érdekesek.
Látnivalói
A város alsó- és felsővárosra oszlik, amelyeket szűk, meredek utcák és lépcsők kötnek össze.
- Cathédrale Sainte-Marie - 1489-ben kezdték építeni, rendkívül magas ívezettel, kitűnő üvegfestményekkel és szép faragványokkal.
- Tour d’Armagnac - a 40 méter magas tornyot a 14. században kezdték el építeni. Kezdetben börtönként használták, majd vallásos témájú iratokat, könyveket tároltak benne.
Képgaléria
Demográfia
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1793 | 8 444 |
| 1800 | 7 696 |
| 1806 | 8 918 |
| 1821 | 9 670 |
| 1831 | 9 801 |
| 1841 | 10 867 |
| 1846 | 12 323 |
| 1851 | 12 141 |
| 1856 | 12 001 |
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1861 | 11 899 |
| 1866 | 12 500 |
| 1872 | 13 087 |
| 1876 | 13 785 |
| 1881 | 14 186 |
| 1886 | 15 090 |
| 1891 | 14 782 |
| 1896 | 14 838 |
