factograf
HU

szerves vegyület

Acetaldehid

Acetaldehid

Key facts

osztály, amelynek példányakémiai entitás típusa
tömeg44,03 atomi tömegegység
leírást tartalmazó forrásBrockhaus–Efron enciklopédikus szótár

Acetaldehid IUPAC-név acetaldehid Szabályos név etanal Kémiai azonosítók CAS-szám 75-07-0 PubChem 177 ChemSpider 172 EINECS-szám 200-836-8 KEGG C00084 ChEBI 15343 RTECS szám AB1925000 SMILES

CC=O
InChIKey IKHGUXGNUITLKF-UHFFFAOYSA-N Beilstein 505984 Gmelin 779 UNII GO1N1ZPR3B UN-szám 1089 ChEMBL CHEMBL170365 Kémiai és fizikai tulajdonságok Kémiai képlet C2H4O Moláris tömeg 44,05 g mol−1 Megjelenés színtelen, gyümölcsillatú folyadék Sűrűség 0,788 g cm−3 Olvadáspont –123,5 °C Forráspont 20,2 °C Oldhatóság (vízben) korlátlan Viszkozitás ~0,215 (20 °C) Veszélyek EU osztályozás nagyon gyúlékony (F+)
ártalmas (Xn)
rákkeltő kat. 3 NFPA 704
4
3
2
 
R mondatok R12, R36/37, R40 S mondatok (S2), S16, S33, S36/37 Lobbanáspont −39 °C Öngyulladási hőmérséklet 185 °C Rokon vegyületek Rokon aldehidek Formaldehid
Propionaldehid Rokon vegyületek Etilén-oxid Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az acetaldehid vagy etanal (C2H4O vagy CH3CHO) gyúlékony, jellegzetes szagú szerves vegyület. A természetben az érett gyümölcsökben, a kávéban és a friss kenyérben fordul elő. A növények anyagcseréje során keletkezik. Ez az anyag okozza a másnaposságot (túlzott) alkoholfogyasztás után.

Tulajdonságai

Alacsony forráspontú (20 °C) folyadék, tehát már szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Hígított állapotban almára emlékeztető szagú gáz. Adja az ezüsttükörpróbát és a Fehling-reakciót. Instabil vegyület, leforrasztott üvegben tárolandó (mivel rögtön elpárologna).

Előállítása

Az acetaldehid többféle módon is előállítható. Laboratóriumi körülmények között etil-alkohol oxidációjával (pl. forró réz(II)-oxiddal) állítható elő.

C2H5OH+CuO → CH3CHO+Cu+H2O

Az iparban a Wacker-eljárást használják. A Wacker-eljárás során az etilént (C2H4) habreaktorban oxidálják acetaldehiddé, a katalizátor palládium(II)-klorid (PdCl2) és réz (I,II)-klorid (CuCl és CuCl2) sósavas oldata. Az etilént a palládium-klorid víz jelenlétében acetaldehiddé oxidálja, miközben maga palládiummá redukálódik.

C2H4 + H2O + PdCl2 → CH3CHO + Pd + 2HCl

A réz(II)-klorid oxidálja a palládiumot palládium(II)-kloriddá, miközben maga réz(I)-kloriddá redukálódik.

Pd + 2CuCl2 → PdCl2 + 2 CuCl.

Az etilénnel együtt bevezetett oxigén a réz(I)-kloridot réz(II)-hidroxi-kloriddá (Cu(OH)Cl) oxidálja, ami a sósavval reagálva visszaalakul réz(II)-kloriddá.

Cu(OH)Cl + HCl → CuCl2 + H2O.

Régebben acetilén (HC≡CH) hidratálásával gyártották. A hidratáció kénsavval végezhető el higany(II)-szulfát (HgSO4) katalizátor jelenlétében.

HC≡CH + H2O → CH3-CHO

Mind az acetilén-hidratálás, mind a Wacker-eljárás során először vinil-alkohol (CH2=CH-OH) keletkezik, ami azonban, mint enol, azonnal átrendeződik a megfelelő oxovegyületté, acetaldehiddé.

CH2=CH-OH → CH3-CHO

Felhasználása

A vegyiparban az acetaldehid az ecetsav, egyes észterek és más vegyületek gyártásának köztiterméke. 1989-ben, az USA-ban 336 000 tonnát gyártottak belőle.

Read next

In 61 languages

Text from Wikipedia, CC BY-SA 4.0 · Source article