Évszázadok: 10. század – 11. század – 12. század
Évtizedek: 990-es évek – 1000-es évek – 1010-es évek – 1020-as évek – 1030-as évek – 1040-es évek – 1050-es évek – 1060-as évek – 1070-es évek – 1080-as évek – 1090-es évek
Évek: 1042 – 1043 – 1044 – 1045 – 1046 – 1047 – 1048 – 1049 – 1050 – 1051 – 1052
Események
Európa
- Meghal Levente, I. András magyar király fivére.
- I. Kázmér lengyel fejedelem legyőzi Miecławot, aki a lengyel pogánylázadás során Mazóviában önálló kiskirályságot alapított.
- III. Henrik német-római császár tavasszal Rómából Dél-Itáliába vonul, ahol az ottani hercegségek ügyeit rendezi, elsősorban IV. Guiamar salernói herceg hatalmának letörésével: Capuát visszaadja IV. Pandulfnak, legerősebb normann vazallusait, Drogo de Hauteville apuliai és Ranulf Drengot aversai grófokat pedig közvetlen császári vazallusokká teszi.
- Henrik nyár elején visszatér Németországba és III. Welf altdorfi grófnak odaadja a Karintiai Hercegséget és a hozzá tartozó Veronai Őrgrófságot.
- Meghal VII. Henrik bajor herceg. Mivel gyermeke nincs, hercegsége visszaszáll Henrik császárra.
- Fogságban tartott fiának halála miatt III. Gottfried felső-lotaringiai herceg ismét fellázad Henrik császár ellen és csatlakozik hozzá V. Balduin flandriai, IV. Dirk hollandi és Hermann hainaut-i gróf is. Henrik megfosztja Gottfriedet hercegi címétől és odaadja Adalbert metzi grófnak.
- Októberben meghal az előző évben kinevezett II. Kelemen pápa. A kétszer lemondatott és egyszer önként lemondott IX. Benedek Bonifác toszkánai őrgróf támogatásával visszatér, fegyveresekkel elfoglalja a Lateráni palotát és egyházfővé nyilvánítja magát. A római papság követeket küld III. Henrikhez, aki Poppo brixeni püspököt nevezi ki pápává: ő a II. Damáz nevet veszi fel.
- A 18 éves Vilmos normandiai herceg I. Henrik francia király támogatásával a val-ès-dunes-i csatában leveri a normann bárók lázadását.
- 23 éves korában meghal Magnus norvég és dán király (a különböző források eltérnek halálának okát illetően, vagy hajójából esett ki és megfulladt, vagy a lováról esett le, vagy betegség miatt halt meg). A norvég koronát nagybátyja és uralkodótársa, III. Harald; a dánt II. Svend örökli.
- Kónsztantinosz Monomakhosz bizánci császár unokaöccse, León Tornikiosz fellázad és a hadsereg Adrianopoliszban császárrá kiáltja ki. Tornikiosz ostrom alá veszi Konstantinápolyt és kis híján el is foglalja, amikor visszaveri a védők kirohanását. Az anatóliai hadsereg azonban időben megérkezik, Tornikioszt elhagyják hívei, őt pedig elfogják és megvakítják.
- II. Kelemen pápa szentté avatja Wiborada német apácát, akit a kalandozó magyarok öltek meg 926-ban. Ő az első nő akit a Szentszék hivatalos eljárásban kanonizál.
Születések
- december 28. - Szundzsong, korjói király
- Viseszlava, II. Boleszláv lengyel fejedelem felesége
Halálozások
- szeptember 7. - II. Ottó, sváb herceg
- október 9. – II. Kelemen, római pápa
- október 16. - VII. Henrik, bajor herceg
- október 25. - I. Magnus, dán és norvég király
- I. Humbert, szavojai gróf
- Levente, Árpád-házi herceg.
- Miecław, lengyel főúr
- Raoul Glaber, francia krónikás
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1047 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.