Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.
Földrajz

Határai:
- Nyugaton: a Trieszti-öböl
- Keleten: a Kvarner-öböl
- Északon: a Ćićarija és az Učka
Kőzetformái:
- Északon: karsztos, fehér kövek.
- Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
- A tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.
Folyói: Boljunčica, Butoniga-patak, Dragonja, Mirna, Pazinčica, Raša.
Tavak: Butoniga-víztározó.
Öblök: Lim-öböl, Medulini-öböl, Pirani-öböl, Plomini-öböl, Pólai-öböl, Raša-öböl.
Szigetek: Brioni-szigetek.
Legdélibb pontja a Kamenjak-fok a Kamenjak-félszigeten.
Isztriai tengerpart
Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km², nagyjából háromszög alakú. Savudrija (Salvore), Umag (Umago), Novigrad (Cittanova), Poreč (Parenzo), Vrsar (Orsera), Rovinj (Rovigno), Póla (Pola), Medulin (Medolino), Rabac (Portalbona), Lovran (Laurana) és Abbázia (Abbazia, horvátul Opatija) települések sorakoznak partján.
A szlovén partszakasz 46 km hosszú, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper (Capodistria), Izola (Isola), Piran (Pirano), Portorož (Portorose).
Belső-Isztria
Belső-Isztria hegyes-dombos, karsztvidékjelegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Keleti részén van a Čepić-mező karsztos síkság. Városai Buje (Buie d'Istria), Buzet (Pinguente), Labin (Albona), Pazin (Pisino) és Vodnjan (Dignano). Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum (Colmo).
Népesség

Lakói:
- Észak-Isztria, Belső-Isztria: szlovénok, horvátok, olaszok lakta vidék.
- Tengerpart: horvátok, olaszok lakják.
Előfordulnak még: magyarok, isztrorománok.
Turizmus


A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.
A félsziget a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 2. helyére került.
Források
- Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002.) ISBN 963-353-179-9 CM
- Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1998.) ISBN 963-243-842-6
További információk
- Pula.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rabac.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Rovinj.lap.hu – Linkgyűjtemény
