factograf
HU

Isztriai-félsziget

Isztriai-félsziget

Key facts

osztály, amelynek példányafélsziget
országOlaszország
közigazgatási egység, ahol találhatóIsztria megye
leírást tartalmazó forrásРеальный словарь классических древностей по Любкеру

Az Isztria-félsziget avagy Isztria (horvátul és szlovénül Istra, olaszul Istria) az Adriai-tenger egyik nagy félszigete, melynek területén jelenleg Szlovénia és Horvátország osztozik. Két földrajzilag elkülöníthető része a tengerpart és Belső-Isztria. Míg keleti partvonala a hegy tengerbe süllyedésével alakult ki, itt találhatók a magasabb hegyvidékek, addig nyugati partját főleg a külső erők alakították.

Földrajz

Hum
Hum

Határai:

Kőzetformái:

  • Északon: karsztos, fehér kövek.
  • Belső-Isztriában: agyagos, szürke kőzetek.
  • A tengerparton: vöröses, terra rossa kő és talaj.

Folyói: Boljunčica, Butoniga-patak, Dragonja, Mirna, Pazinčica, Raša.

Tavak: Butoniga-víztározó.

Öblök: Lim-öböl, Medulini-öböl, Pirani-öböl, Plomini-öböl, Pólai-öböl, Raša-öböl.

Szigetek: Brioni-szigetek.

Legdélibb pontja a Kamenjak-fok a Kamenjak-félszigeten.

Isztriai tengerpart

Horvátországban: Isztria partja a horvát tengerpart legészakibb szakasza, az országban a területe 2820 km², nagyjából háromszög alakú. Savudrija (Salvore), Umag (Umago), Novigrad (Cittanova), Poreč (Parenzo), Vrsar (Orsera), Rovinj (Rovigno), Póla (Pola), Medulin (Medolino), Rabac (Portalbona), Lovran (Laurana) és Abbázia (Abbazia, horvátul Opatija) települések sorakoznak partján.

A szlovén partszakasz 46 km hosszú, melynek kedvelt üdülőhelyei és nagyobb települései Koper (Capodistria), Izola (Isola), Piran (Pirano), Portorož (Portorose).

Belső-Isztria

Belső-Isztria hegyes-dombos, karsztvidékjelegű táj, fennsíkjain lombos erdők találhatók. Keleti részén van a Čepić-mező karsztos síkság. Városai Buje (Buie d'Istria), Buzet (Pinguente), Labin (Albona), Pazin (Pisino) és Vodnjan (Dignano). Itt található a világ legkisebb területű városa, Hum (Colmo).

Népesség

Isztria etnikai térképe 1880-ban
Isztria etnikai térképe 1880-ban
Határváltozások 1913–1954 között
Határváltozások 1913–1954 között
2 images

Lakói:

Előfordulnak még: magyarok, isztrorománok.

Turizmus

Amfiteátrum Pólában
Amfiteátrum Pólában
A Mirna folyó
A Mirna folyó
2 images

A tengerpart fontos idegenforgalmi centrum a két országban, évente 4-5 millió turistát fogad.

A félsziget a Lonely Planet által összeállított, 2011 legkívánatosabb úti céljait tartalmazó lista 2. helyére került.

Források

  • Horváth Tibor: Horvátország (Cartographia útikönyvek, Cartographia Kiadó, Bp., 2002.) ISBN 963-353-179-9 CM
  • Szarka Sándor: A horvát tengerpart (Panoráma mini útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp., 1998.) ISBN 963-243-842-6

További információk

  • Pula.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Rabac.lap.hu – Linkgyűjtemény
  • Rovinj.lap.hu – Linkgyűjtemény

Read next

In 67 languages

Text from Wikipedia, CC BY-SA 4.0 · Source article